Levéltári Szemle, 30. (1980)

Levéltári Szemle, 30. (1980) 3. szám - Baracsi Erzsébet: Az Országos Takarékossági Bizottság, 1925–1931: a magyarországi racionalizálási mozgalom megindulása / 305–324. o.

Baracsi Erzsébet AZ ORSZÁGOS TAKARÉKOSSÁGI BIZOTTSÁG (1925-1931) A magyarországi racionalizálási mozgalom megindulása Az Országos Takarékossági Bizottsággal (a továbbiakban OTB) az irodalom még alig foglalkozott, levéltári anyaga eddig feltáratlan volt. Néhány ismertető sor látott csak napvilágot róla egy-egy monográfia keretében. így a korabeli irodalomban először Magyary Zoltán: A magyar közigazgatás racionalizálása című művében 3 oldalon röviden összefoglalta az OTB működését és jelentőségét.

1 Nagyon fontosnak tartja az OTB szerepét a racionalizálási mozgalomban elfoglalt helye miatt. Mártonffy Károly: A legújabb idők egyszerűsítési törekvései című munkájában

2 két oldalon foglalja össze az OTB tevékenységét, elhelyezve az egyszerűsítési törekvések rendszerében. Ugyanő ,>A magyar közigazgatás megújulása"

3 című művében 7 oldalon foglalkozik az OTB létrejöttének körülményeivel, felsorolja tagjait, ismerteti a bizottság munkásságát és eredményeit. E művek szerzői elsősorban a kiadott rendeletek szövegeire és az OTB által a miniszterelnökségre felterjesztett 1929. évi jelentésére támaszkodtak.

4 A marxista irodalomban Csizmadia Andor: A magyar közigazgatás fejlődése a XVIII. századtól a tanácsrendszer létrejöttéig című munkájában valamivel átfogóbban, a fent említett művekre, valamint az OTB jegyzőkönyveire támaszkodva 5 oldalon felvázolja az OTB történetét és működését, hozzátéve, hogy a bizottság levéltári anyaga még feltáratlan.

5 E hiányt igyekszem most pótolni. Az OTB anyaga a Magyar Országos Levéltárban (MOL), a polgári kori kormányszervek anyagában, ezen belül a Miniszterelnökségi Levéltárban (MEL) található. Fondszáma K 45. Működéséről 4 csomó irat maradt fenn. Ezenkívül az OTB-re vonatkozó anyag található még a Miniszterelnökség központilag iktatott és irattározott irataiban is. Fondszáma K26. Az I. világháború utáni Magyarország egyik legégetőbb problémáját a pénzügyi válság jelentette. Az ország pénzügyi szanálását - mint tudjuk - az 1923-as népszövetségi kölcsön segítségével hajtották végre. A népszövetségi kölcsön következménye lett a népszövetségi főbiztosság felállítása, amelynek a feladata egyrészt az volt, hogy biztosítsa az ország pénzügyi stabilitásának a helyreállítását, másrészt, hogy ellenőrizze a kölcsön visszafizetésének a folyamatosságát. Ezt az 1924. IV. tv. c. iktatta törvénybe. Az államháztartás egyensúlyának helyreállításáról szóló törvény kimondja, hogy félévenként állami költségvetési előirányzatot kell készíteni, amelyet a népszövetségi főbiztos ellenőriz. E törvény végrehajtási utasítása alapján hozták létre az OTB-t, amelynek a feladata az volt, hogy e félévenként elkészített állami költségvetést takarékossági és gazdaságossági 305