Levéltári Szemle, 30. (1980)

Levéltári Szemle, 30. (1980) 1–2. szám - Pásti Judit: A chemnitzi kézműves-legények szabályzatai a 15. század végétől a 17. század elejéig / 155–166. o.

Johannes kapunál, illetve ároknál laktak. Egyértelmű besorolásuk az 1557-es adóregiszterbe lehetetlen. A legények nagyobb része csak évek múlva telepedett le, bár a polgárjogot különböző módon megszerezhették. Az oklevél az egyesület jellemzésén kívül további könyvelési, vagy más megjegyzéseket nem tartalmaz. A fazekasmesterek- és legények együttes kívánsága szerint fogalmazta meg Laurentius Ströer városi írnok. Az első sort díszítés nélküli gót betűkkel írták, melyek különös betűnagyságukkal térnek el a többitől, majd ehhez kapcsolódik egy kissé jobbra dőlő írás. A kancellária által közbeiktatott részek: „cikkely", „először", „másodszor", „harmadszor" és „megerősítés". Laurentius Ströer gyakori szokása volt a felfüggesztések használata, ezekkel elsősorban a tanácsi jegyzőkönyvekben lehet találkozni, a jelenlevő anyagban kevésbé. A betűformálás szubjektív különlegessége a gyakran hosszan alulra lenyúló egyéni befejezés. III. forrás A chemnitzi péklegények alapszabályzatai (16. század első fele) Tanácsi tervezet, 2 lap, dátum nélkül Karl-Marx-Stadt városa DC. Be. 1. A chemnitzi pék-ipari jegyzőkönyv. 1484,148-149/b lap. 148. lap. Chemnitz városának polgármestere és tanácsa ezúttal beismerjük magunk és minden utánunk következő nemzedék előtt: Miután a megbízott öreg péklegények név szerint Endres Tischer, Lucas Pirner, Rochius Wezel és Merten Fischer néhány rendeletet és cikkelyt maguk és mások által újra felújítottak, — elénk terjesztették és azzal a kéréssel léptek elő, hogy hagyjuk jóvá és erősítsük őket. A következő cikkelyt a következőképpen hagytuk jóvá kérésünk szerint: Ha egy legény idejön és 14 napot dolgozott, annak együtt kell tartani a társasággal, iratait bele kell tenni a ládába. Ha valaki veszekedni kezd, amikor, a legények együtt vannak vagy vigadoznak, annak büntetésül 1 forintot kell fizetnie. Hasonlóképpen az is (szélen: közülük) a szálláson a vigadalomban, vagy a tánc közben viszályt kelt, amikor (felette: együtt vannak) vagy együtt söröznek. Aki a szálláson az ágyát (szélen: vagy a házát) rendetlenül hagyja, illetlenül viselkedik, a gazdát, a gazdaasszonyt és a gyermekeket nem tiszteli, mint apát, anyát és testvéreket, aki a sörös korsót az öreg szolga engedélye nélkül az ajtó elé viszi, aki ezen a helyen egy közönséges nőszemélyt vígságra bír, vagy táncra kér, annak ahányszor ezt megteszi (szélen: ilyesmit) annak maradéktalanul 1 font viaszt kell büntetésül fizetnie. 148/b Ha olyan legény akar asztalhoz ülni, akit nem hívtak meg és aki mást félig vagy teljes mértékben ivásra kényszerít, annak egy fél font viaszt kell fizetnie. Ha valaki kérdezés nélkül az asztalhoz lép és beszél, és nem veszi le a kalapját, vagy az asztalhoz ül, amikor a láda még rajta van, vagy egymással veszekednek (felette: és) az öreg szolga engedélye nélkül haszontalan dolgokról csevegnek, vagy egyik a másikat becsapja egy garast kell büntetésül fizetnie. 163