Levéltári Szemle, 30. (1980)

Levéltári Szemle, 30. (1980) 1–2. szám - Pásti Judit: A chemnitzi kézműves-legények szabályzatai a 15. század végétől a 17. század elejéig / 155–166. o.

A feldolgozó kiegészítései a lapszámok ferde // vonalaiban találhatók. A hiányzó mondatokat kipontoztuk, a nehezen, vagy egyáltalán nem olvasható helyeket megjelöltük, a szövegtörléseket és széljegyzeteket — különösen a vázlatoknál — ily módon jelölték (Szél: ....) A kivételekre és az egyedi jelenségekre a mindenkori forrás megjegyzéseiben utaltunk. II. és III. forrás* A péklegények alapszabályai (a 16. század első fele) A harmadik forrást Benedictus von Born városi írnok írta. Jól kimutatható a rá jellemző vonás (dóit betűs írás, vázlatírás), különösen a betűk összekötésénél és a rövidítéseknél. Born néhány részletnél a legények javaslatait megerősítette és pontosította, néhány gondolatnak az egymásutániságát megváltoztatta, a fontos mondanivaló törlése nélkül. így tehát a legénytársulásokat a tanács minden elvi, kritikai beleszólás nélkül elfogadta volna, amennyiben az alapgondolatok a tanácsos urak, a négymesterek és mesterek politikai, szociális, vagy világnézeti felfogásával ellentétbe nem kerültek. Mindezt igazolják a kézművesipari legények és a tanács közötti levelek, amelyekben az igazgatási kapcsolatok módja és jellege is kirajzolódik. Egyik szövegrész sincs dátummal ellátva. Még a cikk keletkezését P. Uhle minden közelebbi megalapozás nélkül a 15. századra teszi, E. Weihold és W. Schnabel 1510-et mint a keletkezés évét említi. Ők az 1694-es „rendelet" tervezetében levő egyik utasításra támaszkodnak, viszont ott az utólag beírt „1510" más kézírású. A Benedictus von Born által átdolgozott fogalmazvány csak 1526 tavasza, a városi írnok hivatalba lépésének időpontja után keletkezhetett. Az 1526 és 1539 közötti időszak a chemnitzi pékek szociális helyzetének rosszabbra fordulását jelöli, melyben a céhes \ kapcsolatok is kiéleződtek. Ezek a körülmények kísérő okai lehettek az önálló legényegylet szervezésének, a szabályzat megszövegezésének és megerősítésének. IV. forrás A fazekas legények alapszabályzatai (1559) Jóllehet a chemnitzi fazekas céh végleges felbomlása 1868-ban következett be, az egyesület ezt az oklevelet a chemnitzi történelem számára később adta, mivel az 1876-os feljegyzés még nem említi. Az Egyesületi Levéltárban az oklevelet a „fazekasok articulusa"iként jelölték és ezt a vázlatot 1948/49-ben az anyag átdolgozásakor és újjárendezésekor megtartották. 0. Frenzel már 1924-ben a „rendeletet" legényi alapszabályként ismeri, anélkül, hogy a tudományos kutatás számára megfelelő következményeket vont volna le. A forrás 1951-ben került az Egyesületi Levéltárból a Városi Levéltárba, de — teljesen érthetetlen — a „céhes" fond keletkezésekor (1964) a régi helyén maradt, azaz a céhes fondhoz nem csatolták. Az egyetlen eddig ismert chemnitzi l^gényalapszabályzat, amely megnevezi a mesterek és legények neveit, a fazekaslegény alapszabályzat. Mindannyian a (* Most csak a III. forrásra vonatkozókat közöljük) 162