Levéltári Szemle, 30. (1980)

Levéltári Szemle, 30. (1980) 1–2. szám - Farkas Gábor: A földigénylési eljárás lefolyása és forrásai a Fejér Megyei Levéltárban / 123–130. o.

Farkas Gábor A FŐLDIGÉNYLÉSI ELJÁRÁS LEFOLYÁSA ÉS FORRÁSAI A FEJÉR MEGYEI LEVÉLTÁRBAN 1945 tavaszán Fejér megyében is összeomlott a burzsoá-nagybirtokos hatalmi rendszer. 1919. augusztusától negyedszázadon át uralkodott még a történelmi arisztokrácia, amely a hatalmat csak részben osztotta meg a kereskedő és az ipari burzsoáziával. Így a vagyon túlnyomó része a nagybirtokos osztály kezében összpontosult. Az 1930-as évek második felében — főleg a hadiipari beruházások kapcsán — nyertek némi teret a tőkés elemek Fejér megyében. A társadalmi és politikai rendszer népellenes jellege a II. világháború előtti 25 éves uralmi kurzus idején nem enyhült: lényegi változást a reformok sem hoztak. A*jobboldali elgondolásokból fakadt és csak részben megvalósult társadalmi reformok az ellenforradalmi rendszer továbbélését szolgálták, míg a baloldali politika által felvetett kérdések realizálására nem is volt lehetőség. A szociális feszültség fokozódott a megye székhelyén és a községekben. Ennek levezetésére az uralkodó elit nem talált módot, hisz azzal megbontotta volna azt az évszázados struktúrát, amely Fejér megyét 1945 tavaszáig jellemezte.

1 Közismert, hogy Fejér megye a felszabadulásig az ország egyik legsajátosabb nagybirtokos vármegyéje volt. A 100 kat. holdon felüli gazdaságok tulajdonosai még 1945 január elején is a hasznosítható földterületeknek majdnem 62%-át birtokolták. Ez a terület 424 ezer kat. hold körül volt. A birtokszerkezet egészségtelen voltából következik, hogy a megye pusztáin és a falukban nagytömegű a törpebirtokos, a napszámos és a gazdasági cseléd. Ezek munkavállalói 35 ezer főt tettek ki, s a családtagokkal együtt lakosságának több mint egyharmadát alkották. Az agrárproletariátusnak Fejér megyében ez a 100 ezernél is nagyobb tömege a társadalmi felszabadulást a második világháború végén, a szovjet hadseregnek a hitlerista erők felett aratott történelmi győzelme következtében nyerte el. A felszabadító háború eredményeképpen a burzsoá — nagybirtokos osztály kiesett a hatalomból. A politikai vereséget szenvedett uralkodó köröket azonban anyagi létalapjuktól is meg kellett fosztani. Ez Fejér megyében a nagybirtok felosztása, az agrárproletariátus földhöz j uttatása volt. A földkérdés már a két világháború közötti évtizedekben is kardinális problémaként vetődött fel. A Nagyatádi nevével fémjelzett földreform során Fejér megyében 30 ezer fő kapott 50 ezer kat. hold körüli földingatlant. Ez nem jelentéktelen mennyiség, de az akció politikai célját tekintve a jobboldali politikai erők kiszolgálását jelentette. így a földreformhoz — és ezzel együtt a nép társadalmi és politikai felemeléséhez — a felszabadító háború győzelmei nyitották meg az utat. Fejér megyében a népi szervek zömét az agrárproletariátus képviselői hódították meg, akik intézkedéseikkel a demokratikus népforradalom célkitűzéseit szolgálták. A megye 123