Levéltári Szemle, 30. (1980)

Levéltári Szemle, 30. (1980) 1–2. szám - Farkas Gábor: A földigénylési eljárás lefolyása és forrásai a Fejér Megyei Levéltárban / 123–130. o.

legelesettebb rétegeit képviselő bizottságok 1945 tavaszán nemcsak a saját, hanem össznépi érdekeket fogtak össze. A gazdaság, a társadalom és a politikai élet újjászervezésére tett lépéseik a nemzeti ügy legfontosabb alkotóelemét képezték. Nem lehetett kétséges, hogy az 1945. évi tavaszi átalakulást az agrárproletariátus forradalmi módon kívánja megoldani és annak nyomán a földreform valóságosan agrárforradalommá növekedett. Vezetői — a földigénylő, a termelési és a nemzeti bizottságok — kommunistákkal, szociáldemokratákkal, parasztpártiakkal és baloldali kisgazdapártiakkal az élen a radikális megoldást választották, nem egyszer szembekerülve az idevonatkozó rendelkezésekkel, illetve a helyi államhatalom képviselőivel is. A földreformot a Magyar Nemzeti Függetlenségi Front kiáltványában 1945 december elején a frontban tömörült politikai pártok hozták nyilvánosságra. Fejér megye földjén még dúlt a háború, amikor röplapok útján, azután a szovjet hadseregben szolgáló magyar kommunisták felvilágosító munkája nyomán a reformról a lakosság tudomást szerzett. 1944 december végéig a megye településeinek zöme, köztük Székesfehérvárnak a felszabadítása is megtörtént. 1945. január 3-án az MKP székesfehérvári szervezeténél,a debreceni kormány küldötteként Vas Zoltán jelent meg, aki a pártvezetőséget — a demokratikus átalakulás más fontos teendői mellett — a földreformról is tájékoztatta. Szerinte is a földreform a magyar nép legelesettebb rétegeit: a gazdasági cselédséget, a földmunkásokat, a törpebirtokosokat, nagyobb családdal rendelkező kisbirtokosokat szolgálja. Vas Zoltán a földreform lebonyolítását a kor egyik fő politikai kérdésének tekintette, melynek megvalósításától függ az ország sorsa; az antifasiszta háborúba való bekapcsolódás, az újjáépítés, az ipar, a mezőgazdaság talpraállítása, a politikai élet reorganizálása.

2 A földreformnak a kormány által történt meghirdetése találkozott a helyi elképzelésekkel, de megvalósítását több okból halogatták. 1945 elején nincs még részletes szabályozás a földreform megoldására, de a harci cselekmények miatt sem lehetett volna azt megvalósítani. Kelet-Dunántúlon különösen súlyos helyzet állott elő. 1945 január közepén indított hitlerista támadás ideiglenesen sikereket ért el. Ennek nyomán az eddig felszabadult települések nagyobb része ismét német megszállás alá került és csak március 23-án sikerült onnan a hitleristákat kiűzni.

3 A megye felszabadulását követő második héten azonban lázas tevékenység kezdődött Fejér megye falvaiban. Természetesnek kell venni azonban, hogy a németek által 1945 január közepén meg nem szállt községekben a demokratikus átalakulás teendőit rugalmasabban tudták megoldani, késlekedés nélkül hajtották végre a demokratizálás legfontosabb feladatait, köztük a nagybirtokrendszer megszüntetését és a földműves nép földhözjuttatását. Tudjuk, hogy Bicske, Etyek, Sóskút, Tárnok, Martonvásár, Iváncsa, Ercsi, Adony, Rácalmás, Sárbogárd, Sárszentmiklós, Cece, Vájta, Igar községekben a reform végrehajtásához már február hónap közepén nekiláttak, összeírták az igénylőket, számbavették a felosztandó birtokokat. A miniszterelnöki rendelet (600—1954 M.T. sz.) csak március 17-én látott napvilágot, és Székesfehérvárra a hónap végén érkezett meg. Intézkedni a tárgyban azonban április elején sikerült, hiszen a megyei, a városi, a községi népi szervek csak ezekben a napokban jöttek létre.

4 A földreform lebonyolítása a községi földigénylő bizottság feladata volt, de közvetlen támogatásra talált az ügy aközségi nemzeti bizottságnál. A politikai pártok képviselői a nemzeti bizottságban egyébként a község minden problémáján rajta tartották szemüket. 124 •