Levéltári Szemle, 29. (1979)

Levéltári Szemle, 29. (1979) 1–2. szám - Leblancné Kelemen Mária: Adatok a pásztói munkástanács működéséhez / 81–87. o.

Az éjjeli őrség felállítása is a rend fenntartását célozta. A munkástanács elhatározta, hogy - a szakszervezetek névjegyzéke alapján - 12 szakszervezeti tag tart éjjelenként szolgálatot. Az őrség főparancsnoka Cseri Jágjgs elnök, parancsnok minden este egy-egy munkástanácstag volt. A rend fenntartása céljából került sor a megszűnt nemzetőrség helyébe egy 36 fős önkéntes őrség felállítására is — a direktórium elnökének javaslatára.

10 Fontos szerepet játszottak a tanácsok a különböző szocializálási feladatok végrehajtásában. A Forradalmi Kormányzótanács rendeletei közül az egyik legfontosabb volt a XXXVIII. sz. rendelet, mely a közép- és nagybirtokok köztulajdonba vételéről intézkedett. Ezeket a földeket a proletárállam „szövetkezeti kezelésre a földet mívelő mezőgazdasági proletárságnak" adta át. A pásztói munkástanács az április 84 ülésen választott a termelési biztos mellé egy háromtagú bizottságot. Ennek volt feladata a nagybirtokok szocializálása, a termelőszövetkezetek szervezése. A nagybirtokok élére a régi tulajdonos helyett gazdasági biztosokat neveztek ki. Azonban nem volt elegendő megbízható gazdasági biztos, ezért több helyen a régi intéző látta el ezt a feladatot; így Misák Emil birtokán is: — bár ő kérte, hogy gazdasági ügyeit ő maga intézhesse - . A termelést biztosító bizottság nemcsak szervezte, hanem ellenőrizte is a termelőszövetkezeteket. Tapasztalatairól rendszeresen beszámolt a munkástanácsnak. A Braun Pál birtokán létrehozott termelőszövetkezet rosszul gazdálkodott, ezért javasolta a bizottság a tanácsnak a termelőszövetkezet vezetésére szakember beállítását. A tanács az indítványt elfogadta és megbízta a direktóriumot, hogy a földművelési népbiztostól kérjen szakembert a Braun-féle birtok (termelőszövetkezet) vezetésére. Az április 23-i ülésen a munkástanács megbízta a termelési biztost a termelőszövetkezetek rajonokba felosztásával. Köztulajdonba vették az egyházi alapítványokat is. Az átvett egyházi birtok kezelésével Gottlieb Miklóst bízták meg. Ugyancsak ő lett a volt Almássy kastély gondnoka is. A kastélykertet megnyitották a nyilvánosság előtt. Rongálóit a forradalmi törvényszék elé kívánták állítani. A kisiparosok földigényét is ki akarta elégíteni a munkástanács.

11 Üdvözölte a munkáshatalom a Bajor Tanácsköztársaságot és készülődtek az első szabad május elseje megünneplésére. Elhatározták, hogy az ünnepség egyszerű, minden fölösleges kiadástól mentes legyen. A felvonulásra vörös zászlót rendelt a direktórium. Az ünnepséget délelőtt a községháza előtt tartották, délután pedig népünnepélyt rendeztek a volt Andrássy kastély kertjében, ahova a gyerekek — szüleik kíséretében — ingyen léphettek be. A felnőtteknek 4 Korona volt a belépődíj.

12 A forradalmi jellegű feladatok mellett a munkástanács munkájának jelentős része volt a háborús helyzettel kapcsolatos teendők ellátása. A lakosság részére oltott meszet, tűzifát, rézgálicot, a csépléshez szenet (a vámcsépléssel foglalkozó gépeknek) biztosítottak. A leszerelt, munka és kereset nélküli katonák, hadiözvegyek, hadiárvák részére élelmezési és gyorssegélyt utaltak ki, de napirenden volt a háborús és drágasági segélyek kérése és alkalmankénti biztosítása is. Igen sok munkát, gondot jelentett a tanácsnak a közellátási teendők ellátása. Élelmiszer-, vetőmag-, sóhiány pótlása, a meglévő készletek 84