Levéltári Szemle, 29. (1979)

Levéltári Szemle, 29. (1979) 1–2. szám - Leblancné Kelemen Mária: Adatok a pásztói munkástanács működéséhez / 81–87. o.

nyilvántartása, ellenőrzése, rekvirálások szervezése, cserekereskedelem kézbentartása. Éppen ezért határozta el a tanács június 2-i ülésén, hogy a községbe érkező összes élelmiszert központilag fogják szétosztani. Az üzérkedés lehetőségének csökkentésére a tanács elrendelte, hogy heti vásárok alkalmával délelőtt 10 óráig a vidékiek és a kupecek nem vásárolhatnak. (Az ellenőrzéssel a direktóriumot bízták meg.) A népnek, a rendőröknek ruhaneművel, bakanccsal, cipővel való ellátása ügyében megbízta a tanács a direktóriumot, hogy a Népruházati Bizottsággal vegye fel a kapcsolatot. Alkalmanként foglalkozni kellett a tanácsnak az ipari települések, sőt Budapest élelmiszer gondjainak megoldásával is.

13 A munkástanács egyéb gazdasági vonatkozású intézkedéseivel a dolgozók mindennapi gondjain kívánt segíteni. Tejcsarnokot szerveztek, hogy könnyítsék az asszonyok dolgát, a megélhetést; szabályozták a liszt árát, segítették a szőlőművelést, fásítást kívántak szervezni, az állattartó gazdáknak engedélyezték a legeltetést a városi alsóberken, tégla, kátránypapír rendelését határozták el stb.

14 Jelentős és sokirányú volt a tanács szociális intézkedése. A munkásságnak naponként és fejenként 1/2 1 bort kívántak biztosítani. A járványkórház javításáért 355 Koronát fizettek ki. Tervezték a megrongált lakások helyreállítását is, ami annál inkább sürgős feladat volt, mert a tanácsnak nagy gondot okozott a lakáskérdés megoldása. Igen sok volt a szegényes, egészségtelen viskó, így sok volt a jogos lakáskérelem. A május 10-i ülésen elhatározta a tanács, hogy a direktórium mérlegelje az összerombolt házak tulajdonosainak vagyoni helyzetét. Akinek vagyoni helyzete megengedi, azokat kényszerítsék a lakások kijavítására. Az Almássy-féle kastélyt is felhasználták a lakásínség enyhítésére. Tíz családot helyeztek el benne, akik 80—180 Korona évi lakbért fizettek az igénybevett terület, helyiségek számától függően. A munkástanács döntése értelmében a három tagú bizottságnak volt elsősorban feladata, hogy a községben található üres szobákat, lakásokat felkutassa és a jogos igénylőknek kiutalja. Miután a tanácsnak az volt a tapasztalata, hogy a lakásügyekben hozott határozatokat sokan nem hajtják végre, úgy döntött, hogy akik az intézkedések végrehajtásának ellene szegülnek, karhatalommal kell annak érvényt szerezni. Foglalkoztak a munkanélküliek segélyezésének kérdésével is. A munkabérek szabályozása ügyében a Földművelésügyi Népbiztosság 41. sz. rendelete intézkedett. Eszerint a férfi munkások napi bére 30 Korona, a nőké 20 K., a 15-18 éveseké 12 K., a 15 évesnél fiatalabbaké 8 Korona volt. A kaszás munkásoknak 1/10-del magasabb munkabért állapítottak meg. Kimondta a rendelet, hogy az ellene vétőket forradalmi törvényszék elé kell állítani. A kórházi ügyekről szóló jelentéssel a június 2-i ülésen foglalkozott a munkástanács.

15 Bár viszonylag lényegesen kevesebb, mint a más területeken végzett munka, de mégis említésre méltó a tanácsnak a művelődés — kultúra terén hozott néhány intézkedése is. Kihirdették a szabad vallásgyakorlást. A szociális társadalmi kör kérte a tanácstól, hogy a-polgári fiúiskolában lévő könyvtár könyveit bocsássa rendelkezésére. A tanács a felettes hatósághoz kívánta felterjeszteni a kérelmet. 85