Levéltári Szemle, 29. (1979)

Levéltári Szemle, 29. (1979) 1–2. szám - KRÓNIKA - Bernáth Zoltán–Pecze Ferenc: A munkajogi intézmények helye az oktató- és kutatómunkában: nemzetközi tudományos tanácskozás a berlini Humboldt Egyetemen 1978. október 30.–november 2. / 397–400. o.

KRÓNIKA Bernáth Zoltán — Pecze Ferenc A MUNKAJOGI INTÉZMÉNYEK HELYE AZ OKTATÓ- ÉS KUTATÓMUNKÁBAN (Nemzetközi tudományos tanácskozás a berlini Humboldt Egyetemen 1978. október 30. - november 2.) Újabb jelentős állomáshoz érkezett számos ország jogtörténet-tudományainak huzamos ideje folytatott sokoldalú együttműködése. Ennek főbb tényeiről és azok értékeléséről legutóbb a Levéltári Szemle 1977. 3. számában könyvrecenzió és 1978. 1. számában tudományos interjú tájékoztatott. Az elmúlt két évtized alatt két- és többoldalú konferenciákon megtárgyalták az államjog-, a közigazgatási jog, a büntetőjog és a civiljog története tudományos művelésének, valamint oktatásának kérdéseit. Időközben egyre inkább jelentkezik a viszonylag fiatalabb diszciplinák, mint a munkajog, a termelőszövetkezeti jog stb. fejlődése kutatásának feladata is. Ezekre a figyelmet a Levéltári Szemle említett számai hívták fel, az együttműködés kiépítésében a kezdettől résztvett, valamint esetenként közreműködött hazai és külföldi szakemberek nyilatkozatainak közlésével. Partnereink az eddigi teljesítményeket értékelték, illetőleg a jövő teendőit jelölték ki. A berlini tudományos konferencia a jogászképzés egyes időszerű szakmai és pedagógiai témái kapcsán a fenti felmérést szintén megerősítette. Egyik szekciójában súlyponti helyet éppen a fiatal jogágak történetének elemzése kapott. A Humboldt Egyetem széleskörű tanácskozásainak munkájában az európai szocialista országok tudósai vettek reszt. A kitűzött napirendet plenáris ülésen és három szekcióban tárgyalták. A magyar delegációból Csizmadia Andor és Pecze Ferenc egy-egy szekcióülést vezettek, Kovács Kálmán a nemzeti referátumot adta elő. A konferencia foglalkozott az egyetemi nevelőmunkában a forradalmi és más haladó hagyományok ébrentartásának szerepével. A jogági szekcióban a referátumok mérlegelték, hogy például a munkajogot mennyiben lehet és szükséges tételes, illetőleg történeti tárgyként tanítani a jogi, a közgazdasági, az agrár és más egyetemi karokon. Ezt követően előadásokat tartottak még az államjog, a civiljog, a pénzügyi jog története, továbbá a római jog kérdéseiről. A munkakódexek fejlődésének tanulmányozása iránti érdeklődést fokozta, hogy az NDK-ban tavaly elfogadott új Munka Törvénykönyve éppen az idén lépett hatályba. Minthogy az előző 1961-ben született és korábbi szabályozások is voltak, felmerült a történeti és tételes anyag tantárgyi elhatárolása. A konferenciára a tárgykörben vagy azt érin397