Levéltári Szemle, 29. (1979)

Levéltári Szemle, 29. (1979) 3. szám - IRODALOM - Somkuti Éva: Nógrád megye képe a XVIII. század végén. Adatok és források a Nógrád megyei Levéltárból 7.Összeállította: Eperjessy Kálmán és Schneider Miklós. Salgótarján, 1977. / 722–724. o.

1919. április 30-ra az egész Hajdú-Bihar megye román megszállás alá került. Derékba tört az a sok nemes kezdeményezés, amelyről a Hajdú-Bihar megyei Levéltár Évkönyve V. beszámolt. A kötet fő érdeme éppen az, hogy protokoll szöveg helyett az egy hónap emberfeletti küzdelmét mutatta be. Bényei Miklós folytatta a megye helytörténeti irodalmának közreadását (1974), változatlanul válogató jelleggel, tematikus bontásban. A gazdag jegyzetanyag mellett név-, helység- és tárgymutató, angol és orosz nyelvű rezümé található a kötetben. A Hajdú-Bihar megyei Levéltár Évkönyvei felzárkóztak, állják a versenyt a többi megyei levéltár (Somogy, Fejér, Borsod-Abaúj-Zemplén stb.) évkönyveivel. A Debrecenben 1979. május 8—11-én megtartott „Levéltári napok" keretében dr. Vörös Károly kandidátus értékelte ezeket a köteteket, a szerkesztői tevékenységet. Szerény ismertetésünket hadd zárjuk az ő szavaival:„így tovább!" Leblancné Kelemen Mária NÓGRÁD MEGYE KÉPE A XVIII. SZÁZAD VÉGÉN Adatok és források a Nógrád megyei Levéltárból A Nógrád megyei Levéltár és a Magyar Történelmi Társulat Nógrád megyei csoportjának kiadványa 7. összeállította: Eperjessy Kálmán és Schneider Miklós Salgótarján, 1977.96 p. A Nógrád megyei Levéltár kiadványi tevékenységében arra törekszik, hogy minél több statisztikai adatot tegyen hozzáférhetővé a megye történetére vonatkozóan. Sorozatának ez a negyedik darabja, amelyben köztörténeti forrásból (18—19. századi összeírások) a nógrádi hely történetíráshoz választ ki és közöl gazdag tartalmú anyagot. A kötetben közölt forrás a II. József idején készített katonai térképezési munka kapcsán felvett országleírás (Landesbeschreibung). Eredetije a bécsi Kriegsarchiv térképosztályán található, mikrofúmmásolatát a budapesti Hadtörténeti Intézet levéltára őrzi. A kötet szerkesztésében egyaránt figyelembe vették a múlt és a jelen történelmi és földrajzi helyzetét. Ennek megfelelően az összeállítás törzsét a mai megye községeire vonatkozó részek alkotják a községek 1973. évi betűrendjében. A ma már nem Nógrád megyéhez tartozó községek anyaga pedig a kötet Függelékeként, az eredeti leírás sorrendjében és eredeti német nyelven jelent meg. így a losonci és nagykürtösi járás községeinek anyaga mind a magyar, mind a szlovák helytörténészek számára felhasználható. A szlovák kutatók munkájának megkönnyítésére készült a kötethez a szlovák nyelvű bevezető. 722