Levéltári Szemle, 29. (1979)

Levéltári Szemle, 29. (1979) 3. szám - IRODALOM - Somkuti Éva: Nógrád megye képe a XVIII. század végén. Adatok és források a Nógrád megyei Levéltárból 7.Összeállította: Eperjessy Kálmán és Schneider Miklós. Salgótarján, 1977. / 722–724. o.

Az országleírást katonatisztek végezték, akik az adatokat német nyelven rögzítették. Munkájukat előre megszervezték azzal, hogy a leírandó geográfiai területet nyugat— keleti irányban növekvő sorszámú függőleges oszlopokra, észak—déli irányban pedig vízszintes szakaszokra osztották. Az így elkészült térképszelvényeket adták ki a leírást végző személyeknek, akik azután a területeket bejárták, s az elméleti útmutatást gyakorlati gyűjtőmunkájuk és saját tapasztalataik eredményével egészítették ki. A munkát végző, illetve az adatlapokat összesítő tisztek anyanyelve különböző volt, problémát okozott tehát nekik a magyar és szláv helységnevek leírása német nyelven. Ebből természetesen adódhattak félreértések, ez azonban a forrás értékét nem kisebbíti. A leírás elsődlegesen katonai céllal készült, így belekerültek olyan települések is — kisebb házcsoportok, alakulóban levő majorságok, falvak —, amelyeknek még közigazgatása sem volt, s amelyek a későbbi leíró munkákból (pl. Vályi és Fényes műveiből) talán éppen ezért kimaradtak. A leírás egységessé tételének érdekében a tiszteknek nyolc előre megadott kérdőpontra kellett válaszolniuk: 1. A községnek a szomszédos helységektől való távolsága. 2. A szilárd (tégla-) épületek. 3. A vizek minősége. 4. Az erdők. 5. A rétek és mocsarak. 6. Az összes utak minősége. 7. A környező hegyek. 8. Megjegyzések. Ezek a kérdőpontok jól tükrözik a Landesbeschreibung forrásértékét. A válaszok olyan adatokat tartalmaznak az egyes helységekre vonatkozóan, amelyek másutt nem találhatók meg. A községek egymástól való távolsága bemutatja a korabeli közlekedés viszonyait, az épületek számbavétele - templomok, lakóházak, kőépületek - felvilágosítást adhat a művészettörténésznek és a néprajzosnak, vagy utal a lakáskultúrára (nemesi kúriák, téglaépületek). A leírás pontosan rögzíti a helység jogi, illetve közigazgatási státuszát (pl. mezőváros, falu), jellemzi az útviszonyokat, értékeli a vizek minőségét és felhasználhatóságát, részletezi az erdők nagyságát, a faállományt, a rétek és mocsarak arányát, bemutatja a környék hegyeit, tehát mindazt, amit a térképen jelölni nem lehetett. Ez a tényanyag jó segítséget nyújt a fent említett vizsgálódási területeken kívül a vízgazdálkodási, öntözési és csatornázási kérdésekkel foglalkozóknak, ösztönzést ad az erdőgazdálkodás és -telepítés, valamint a talajviszonyok vizsgálatához, esetleg a településtervezés és -szervezés kutatásához is. A kötet szerkesztői a Landesbeschreibung adatait kiegészítették a II. József korabeli népszámlálás legfontosabb népességi adataival a mai Nógrád megyei községeket illetően. Az indokoltan két részre bontott leírást helynévmutató követi, amely az országleírásban előforduló névalakok betűrendjében adja a mai elnevezéseket. A kötetben közölt forrásanyag tanulmányozását ajánló bibliográfia és a Nógrád megyét ábrázoló térképszelvények segítik. 723