Levéltári Szemle, 29. (1979)

Levéltári Szemle, 29. (1979) 1–2. szám - Bariska István: A Tanácsköztársaság iratai és helyi szervezetei Kőszegen / 65–79. o.

Egyelőre nem találjuk annak magyarázatát, hogy a közművelődési ügyosztály felállítását miért halasztotta el a városi Munkástanács, hiszen 1919. április 24-én az első nyolc ügyosztály felállításakor elismerte a közművelődési bizottság felállításának szükségességét, így a közigazgatási feladatok ellátására szolgáló ügyosztályok (bizottságok) rendszerének kiépítése tulajdonképpen egy egész hónapot vett igénybe. Jelentősége igen nagy volt, hiszen a hatáskörükbe tartozó ügyek intézésének végre megvolt a maguk gazdája. Maguk a jegyzőkönyvek pedig azokban az esetekben határozták meg a hatáskört is, ha azok merőben új, mondhatni forradalmi tartalommal telítődtek: pártügyek, agitációs tevékenység, üzletek és nagyüzemek szocializálása stb. Ezekre az ügyosztályokra tehát a korszak nagy társadalmi forradalmának részfeladatai hárultak. Ezek az ügyosztályok lényegében a Munkástanács szakbizottságai voltak, amelyekben azonban nemcsak munkástanácsi tagok szerepeltek. Az egészségügyi ügyosztályban példának okáért egyetlen egy sem volt. Amikor az ügyosztályokat megszervezték, dr. Halász József, a Munkástanács elnöke bejelentette, hogy a polgármesteri hivataltól a munkásképviseleti testület ugyan a hivatalnoki jogokat megvonta és saját kezébe összpontosította azt. Egyben azt is hozzátette, hogy a polgármesteri hivatal „szervként" megmarad. Utaltunk a direktórium háttérbe szorulására, most azt kell megjegyeznünk, hogy az államigazgatási helyi szervezet kiépítésében a történelmi körülmények miatt Kőszegen is félmegoldás született. Jól jellemezte ezt dr. Halász József a Vasvármegyei Munkás-, Katona- és Földművestanács 1919. május 8-i ülésén: „. . . a Direktórium folyton el van a felekkel foglalva, . . . a közigazgatás keresztülvitelében nincs szervezett egység és fontosabb kérdésekben is hiányzik az egységes irányító elv."

2

* Érdekes tény egyébként, hogy ezeknek az ügyosztályoknak (szakbizottságoknak) a megalakítása után is előfordult, hogy alkalmi bizottságot küldött ki a Munkástanács akkor, amikor egyszerűbb lett volna a már létező szakbizottságot kijelölni az adott feladatra. Máskor az élet diktálta szükségszerűségből hozott létre ezúttal az Intéző Bizottság új hivatalt, mint például a „szocializált üzemek kereskedelmi ellenőrző hivatalt" 1919. május 7-én Popper Géza, Nagy Elza személyében, valamint Schmierer László ellenőrző pótbiztos megbízásával.

25 Az 1919. június 22-én felvett munkástanácsi jegyzőkönyv pedig arról tudósít, hogy a bútorok elosztására un. bútorelosztó hivatal működött.

26 összességében azonban azt kell mondanunk, hogy a Munkástanács és a Direktórium nem tudta elérni, hogy a létrehozott ügyosztályait akkora hatékonysággal működtesse, hogy a túlterhelését elkerülhesse. A szakbizottságok nem váltak hivatalokká, ennek pedig a helyi végrehajtó testület vallotta kárát, hiszen egészen elemi részletkérdésekben hozott mindkét testület túl sok olyan határozatot, amelyekkel ténylegesen nem nekik kellett volna foglalkozniuk. 1919. április 1 l-e után sokasodtak csak meg igazán a teendők: a közellátás érdekében meg kellett szervezni az ausztriai csereüzletet. 1919. április 29-én *még arról értesült a kőszegi Munkástanács, hogy a „kormány további rendelkezéséig minden Német-Ausztriába irányuló kiviteli üzletet beszüntetett."

21 1919. május 18-ára azonban elhárultak az akadályok, létrejött az elvi megállapodás, hogy Kőszeg az osztrák 76