Levéltári Szemle, 29. (1979)
Levéltári Szemle, 29. (1979) 3. szám - IRODALOM - Leblancné Kelemen Mária: Vincze Sándor: Az iskolareform hatása a kisújszállási Móricz Zsigmond Gimnáziumban 1958–1973. Levéltári füzetek 5. Szolnok, 1978. / 716–719. o.
katonai térképezés történetéről; ismertette a katalógus szerkezeti felépítését. A térképekhez használt mutatók, jelzések, rövidítések magyarázata, valamint a Jászkun Kerületek és a Jász—Nagykun—Szolnok vármegye kialakulására vonatkozó fontosabb adatok egészítik ki a kötetet és segítik elő annak eredményes használatát. A sorozat 2. kötete, Seres Péterné, Jász—Nagykun—Szolnok megye kialakulása című munkája bevezetőjében olvashattuk: ,A mai Szolnok megye néhány területi változás kivételével Jász—Nagykun—Szolnok megye néven 1876-ban alakult ki, a volt Jászkun Kerület jászsági és nagykunsági helységeiből, valamint Heves és Külső-Szolnok vármegye néhány Tisza menti községéből." A szerző ezt a folyamatot, Szolnok megye kialakulását mutatta be érdekesen, érthetően, tájékoztató jellegű térkép segítségével. Községtörténet a Levéltári Füzetek 3. száma. Botka János disszertációjában egy tiszazugi falu, Csépa történetét dolgozta fel. E sorok írója a Levéltári Szemle hasábjain már ismertette a kötetet, így most bemutatásától eltekintünk. Jelentőségét a bevezető fogalmazza meg: „A jelen monográfia egyik szerény terméke annak a szerte az egész országban folyó munkának, amely a szűkebb haza múltja iránt egyre növekvő érdeklődés kielégítését kívánja szolgálni." A Szolnok megyére vonatkozó, helytörténeti témájú disszertációk, szakdolgozatok, pályamunkák jegyzékét tartalmazza a sorozat 4. kötete. Megjelentetésének fontosságát, célját a kiadók fogalmazták meg: A már feltárt dolgok közkinccsé tétele, még ha a dolgozatok színvonala különböző is. ,JCönnyebb egy feldolgozást kritikailag vizsgálni, mint még egyszer összeállítani." A kötetben való tájékozódást segíti annak szerkezeti felépítése, mivel külön fejezetben találhatók a megyére vonatkozó és az egyes helységekről szóló munkák. Szükségesnek tartottuk ezt a rövid áttekintést, hogy bizonyíthassuk Tóth Tibor levéltárigazgatónak, a kiadványsorozat szerkesztőjének az 5. kötet előszavában olvasható sorait, „a Szolnok megyei Levéltár bővítette feladatkörét". Nem csupán feladatkörbővítést, hanem egy rendhagyó, de jó és követendő kezdeményezést kell látnunk a Levéltár ezen lépésében! Vincze Sándor munkája nem „szokványos iskolai eseménytörténet", hanem „annak a vizsgálata, hogy e közoktatáspolitikai szempontból rendkívül dinamikus időszak intézkedésrendszere milyen hatással jelentkezett egy kisváros gimnáziumában" — olvashatjuk a szerző összegezésében. A kisújszállási Móricz Zsigmond Gimnázium és Szakközépiskola olyan adottságokkal rendelkezett a vizsgált időszakban — a szerző szerint —, „ami meglehetősen tipikus sajátosságként volt kezelhető" a Szolnok megyei „vidéki" gimnáziumok kategóriájában. így dolgozata „egy bizonyos típusú iskolakategória tekintetében a közoktatáspolitikai célok valóra válására is egy reprezentánst szándékozott nyújtani". (105. p.) Szerencsés véletlen, hogy ez a nagy múltú iskola, mely az 1966/67-es tanévben fennállásának 250. évfordulóját ünnepelte, ma, Móricz Zsigmond születésének 100. évfordulója alkalmával is az érdeklődés középpontjában áll rendezvényei, hagyománytisztelete, s nem utolsósorban azon ok miatt, hogy az 1897/98-as tanévben Móricz Zsigmond ennek az iskolának, ,főgimnáziumnak" VII. osztályos tanulója volt. S az iskola tudja, hogy mire kötelezi Móricz Zsigmond, a névadó. 717