Levéltári Szemle, 29. (1979)
Levéltári Szemle, 29. (1979) 3. szám - IRODALOM - Gyarmati György: A Szabolcs-Szatmár Megyei Levéltár kiadványa a termelőszövetkezeti mozgalom történetéről / 705–710. o.
7 m.e.az * jelzetben 8 Czine Mihály: Találkozás Veres Péterrel, a Találkozás Bereggel (384. p.) kötetben. 9 Az ankétot dr. Hársfalvi Péter, a történelemtudományok kandidátusa vezette. Bevezető előadást mondott a helytörténet-honismeret kutatásainak helyéről dr. Margócsy József. Összefoglalót mondott dr. Gyarmathy Zsigmond, megyei levéltárigazgató. A többi szereplőt a jegyzet idézi. 10 Dr. Rácz István, a történelemtudományok kandidátusa, egyetemi tanár korreferátumából. 11 Dr. Vörös Károly, a történelemtudományok kandidátusa korreferátumából. 12 m.e. 13 m.e.az 5 jelzetben 14 m.e.a n jelzetben. Gyarmathy Zsigmond A SZABOLCS-SZATMÁR MEGYEI LEVÉLTÁR KIADVÁNYA A TERMELŐSZÖVETKEZETI MOZGALOM TÖRTÉNETÉRŐL „A termelőszövetkezeti mozgalom kutatásának módszertani kérdései" címen megjelent kötet tartalomjegyzékét végigböngészve azt gondolhatnók, hogy a többnyire helytörténeti, ill. regionális horizontú tanulmányok maximum a kelet-magyarországi tudományos élet képviselőit érdekelhetik, annak ellenére, hogy a mezőgazdaság 1945 utáni történetének és mindenkori helyzetének kérdései általában jóval túlmutatnak a szaktudományos érdeklődés keretein. Mégsem ez, hanem az összeállítás világosan felismerhető — egy kérdéskör sokoldalú bemutatását célul kitűző - metodikai szempontjai emelik ki a kötetet az egyre szaporodó helytörténeti kiadványok sorából. Orbán Sándor kötetnyitó tanulmányában a termelőszövetkezetek s tágabban a felszabadulás utáni hazai agrárátalakulás történetének azokat a kutatásmódszertani problémáit sorakoztatja fel, melyekkel a jelenkori agrártörténet feltárói akarva-akaratlan szembetalálják magukat. Számba véve az agrártörténetírás eddigi eredményeit és fogyatékosságait, mintegy saját több évtizedes kutatói tapasztalatait is összegezve szól a jelenkori forráskritika tudományos felelősségének fontosságáról. Külön is kitér annak taglalására, hogy az agrárátalakulás területi különbözőségeinek feltárása nélkülözhetetlen előfeltétele az országos kép megrajzolásának, határozottan elvetve azonban azt a vélekedést, miszerint „az egyes termelőszövetkezetek, illetve a különböző tájak termelőszövetkezeteinek történetéből kellene vagy lehetne összeállítani a mezőgazdaság szocialista átalakulásának és nagyüzemi fejlődésének országos történeti tablóját". Utalva a történeti irodalomban az 1945-ös földreform és az azt követő agrárátalakulás jellegének megítélésében fellelhető véleménykülönbségekre, ismételten felsorakoztatja érveit amellett, hogy a feudális eredetű 705
