Levéltári Szemle, 29. (1979)

Levéltári Szemle, 29. (1979) 3. szám - FIGYELŐ - Körmendy Lajos: Proveniencia, pertinencia, nemzetközi levéltári jogviták / 671–683. o.

Különös figyelmet érdemelnek a gyarmatosításból fakadó levéltári jogviták. Mivel ezek rendkívül sokrétűek és bonyolultak, további felosztást végezhetünk. Ugyanis ilyen esetekben nagyon gyakran vita tárgyát képezik: a) a gyarmattartó országban keletkezett és őrzött, a gyarmat(ok)ra vonatkozó levéltárak, b)a gyarmat(ok)on keletkezett, de a gyarmattartó országba szállított levéltárak, c) egy gyarmaton keletkezett és egy másik gyarmatra szállított levéltárak, d)volt gyarmati regionális levéltárak, melyek több függetlenné vált államot érintenek, e) a gyarmati adminisztráció által alkotott és a volt gyarmaton őrzött bizonyos levéltárak. Természetesen, mint minden átfogó kategorizálás esetén, nagyon sok tényező marad figyelmen kívül. Nem mindegy például, hogy magán- vagy közlevéltárakról van-e szó. Az sem közömbös, hogy a gyarmatról elszállított iratok mire, illetve kikre vonatkoznak, mert más elbírálás alá esnek az azóta az anyaországba visszatelepült hivatalnokokra vonatkozó iratok, mint a volt gyarmatra vonatkozók. És a példákat lehetne még sorolni. A fenti rendszerezésnek azonban nem az a célja, hogy minden egyedi sajátosságra kitérjen, hanem hogy összefoglalja a problémát kiváltó okokat. A legfontosabb alapelvek és alapfogalmak 1 .A fondok megbonthatatlanságának zz elve a fondnak mint alapvető levéltári egységnek a „tiszteletén" alapul. Mivel a fond valamely szerv vagy természetes, illetve jogi személy rendeltetésszerű működése, tevékenysége folytán jött létre, az iratok összetartoznak, szervesen kapcsolódnak egymáshoz. Ha a fondot megbontják, az iratok értéke nagymértékben csökken, így mind a követelő, mind az átadó fél csak értéktelenebb iratokat birtokol. Ezt az elvet fogadja el legáltalánosabban a nemzetközi levéltárosi közvélemény, és csak akkor tartja megengedhetőnek a fond csonkítását, ha ezt az igazgatási jogvédelmi, hatalmi kontinuitás szükségessége feltétlenül megköveteli (a következőkben ezek az esetek részletesen tárgy altatnak). A proveniencia elvének is nevezik a fondok megbonthatatlanságát. 2. A területi proveniencia elve az iratok származásának, eredetének és keletkezésének körülményeire helyezi a hangsúlyt, pontosabban azok keletkezési helyéből indul ki. Lényege az, hogy a fondokat a keletkezési helyükön kell őrizni. A területi proveniencia szem előtt tartja az iratanyag szerves, összefüggő jellegét, ezért közelebb áll az ún. levéltárosi felfogáshoz, melynek fundamentuma a fondok megbonthatatlansága. Ebből az is kitűnik, hogy a proveniencia szó itt bizonyos fokig más értelemben szerepel, mint a fondok „tiszteleténél". Nemzetközi jogvitánál, ha az egyik fél erre az elvre hivatkozva követel iratanyagot, ez azt jelenti, hogy a fondokat valamikor áthelyezték egy másik területre. Nem mindegy azonban, hogy mikor, és milyen okból történt ez az áthelyezés. Háborúk, katonai hódítások, felkelések alatt politikai, jogi indítékok miatt elvitt levéltárak esetében a területi proveniencia elvét — az eddigi gyakorlat szerint — viszonylag könnyű alkalmazni, a követelő fél igazát nehéz kétségbe vonni. Ugyancsak egyértelmű 672