Levéltári Szemle, 29. (1979)

Levéltári Szemle, 29. (1979) 3. szám - FIGYELŐ - Körmendy Lajos: Proveniencia, pertinencia, nemzetközi levéltári jogviták / 671–683. o.

FIGYELŐ Körmendy Lajos PROVENIENCIA, PERTINENCIA, NEMZETKÖZI LEVÉLTÁRI JOGVITÁK Proveniencia, pertinencia, ezek viszonylag újkeletű levéltárelméleti fogalmak, melyek csak a múlt század végén bukkantak fel a nemzetközi szakirodalomban. A fogalmak által takart elveket azonban már évszázadokkal korábban is alkalmazták, hiszen vitatott tulaj donjogú levéltárak esetében, szerződések iratátadásra vonatkozó pontjainál az érdekelt felek - jól felfogott érdekük szerint — hol a pertinencia, hol pedig a proveniencia elvére hivatkoztak, esetleg anélkül, hogy ezt a két szót kimondták volna. 1328-ban, amikor VI. Fülöp francia király lemondott a navarrai koronáról, és megparancsolta, hogy a királyi oklevéltárból adják ki Navarrának az összes onnan származó oklevelet, akkor azt az elvet alkalmazta, amit ma területi proveniencia néven ismerünk, még akkor is, ha ennek az elvnek az ilyetén alkalmazása ma már nehezen képzelhető el.

1 Az előbbi példa jól szemlélteti, hogy a levéltári kérdés meglehetősen korán megjelent a nemzetközi porondon, és ez a jelenlét az idők múlásával csak erősödött. A 17—18. századtól kezdve már minden valamirevaló békeszerződés tartalmazott levéltári klauzulát. A nemzetközi szint azonban nem jelentett feltétlenül világfórumot is, mert a levéltári jogviták csak a világszerveken keresztül váltak igazán nemzetközivé. Jelen tanulmány a nemzetközi levéltári jogvitáknak eme legmagasabb fórumokon (tulajdonképpen az ENSZ szervein) lecsapódó elméleti vitáit próbálja felvázolni. Ezek a kérdések itt nemrégen, mindössze húsz évvel ezelőtt vetődtek fel először határozottan és önállóan. A vita a mai napig is tart, és nem valószínű, hogy a közeljövőben le lehet zárni. A nemzetközi levéltári jogviták forrásai Ahhoz, hogy a nemzetközi levéltári jogviták kérdését megérthessük, a probléma gyökerénél kell kezdenünk vizsgálódásainkat: milyen okok vezetnek oda, hogy egy adott levéltári anyagot két vagy több ország is magáénak vall? Hogyan lehet ezeket rendszerezni? A nemzetközi szakirodalomban több szerző (több szempont alapján) próbálkozott ezzel, és mivel ez idáig nem jelent meg ilyen jellegű publikáció magyar nyelven, érdemes áttekinteni a kérdést. A nemzetközi jogvitákat kiváltó okokat a következő öt csoportban lehet összefoglalni:

2 — iratszállítások háború során, vagy katonai megszállás alatt, — hatalomváltozás egy területrész fölött új állam kialakulása nélkül, — új állam(ok) létrejötte egy régi felbomlása után, — új állam(ok) kialakulása egy régi felbomlása nélkül, — kolonizáció és dekolonizáció. 671