Levéltári Szemle, 29. (1979)

Levéltári Szemle, 29. (1979) 1–2. szám - Bariska István: A Tanácsköztársaság iratai és helyi szervezetei Kőszegen / 65–79. o.

tásokon is megtartotta, sőt ő képviselte a külön német nemzetiségi kerület, a soproni Gau Intéző Bizottságában Kőszeget.

4 Megbízatásai révén dr. Halász József a Tanácsköztársaság Kőszeg városi és járási szervezeteinek és eseményeinek legkiemelkedőbb alakja volt. Ezért nem választottuk el a Tanácsköztársaság előtti tevékenységére vonatkozó iratokat a fond egységes anyagától. A harmadik csoportba sorolt iratok kétségtelenül a legértékesebbek. A Kőszegi Járási Munkástanács ülései közül mindössze egyetlen egynek őriztük meg a jegyzőkönyvét. Minden valószínűség szerint több ülésre nem is került sor. Általában igen nagy gondot jelentett a járási szervezet életben tartása, hiszen Kőszeg és a környező falvak ellentéte állandóan napirenden volt. . összehasonlíthatatlanul hatékonyabb volt a városi Munkástanács munkája, politikai és végrehajtó szerepe. Az 1919. március 27-én dr. Halász József járási politikai biztos elnökletével megalakult városi munkásképviseleti testület egyelőre ideiglenes jelleggel működött. A fennmaradt négy ülésjegyzőkönyv a testület igen széles hatáskörű tevékenységéről tudósít: szervezeti, ügyrendi kérdésekről, a helyi sajtóügyekről, ellenforradalmi szervezkedésekről, párt- és szakszervezeti munkáról, rendőrkapitányi hivatal ügyeiről, a szakszervezetek jelöléseiről, a gazdasági élet ellenőrzéséről és szocializálásáról, a választások előkészületeiről, a politikai agitációs munkáról. 1919. április 9-én megválasztották az új Munkástanácsot és annak Intéző Bizottságát. A fennmaradt tizenhat ülésjegyzőkönyvből mindössze négy tudósít a szűkebb választmány, a Direktórium munkájáról. Ez az arány egyébként azt is mutatja, hogy Kőszegen szinte valamennyi lényeges kérdést a Munkástanács elé terjesztették, a döntéseket valójában a tanácsi üléseken hozták, a Direktóriumnak ehhez képest lényegesen kisebb szerep jutott. Erre vonatkozóan igen jellemző az a jegyzőkönyvi adat, miszerint a Munkástanács csak 1919. június 19-én szabályozta az Intéző Bizottság ügyrendjét, hogy az heti két ülésén megtárgyalhassa a hatáskörébe utalt ügyeket.

s Ez pedig azt igazolja, hogy az újonnan választott Munkástanács 1919. április 11-én megválasztotta ugyan a maga szűkebb körű Intéző Bizottságát, de ennek a hét tagú Direktóriumnak nem határozta meg pontosan sem az ügyrendjét, sem a pontos hatáskörét. Ez az egyik magyarázata annak, hogy az Intéző Bizottság olyan ritkán ülésezett Kőszegen, s ami érdemi ülést ismerünk, azokra mind június 19-e után, tehát az ügyrendi és hatásköri határozatot követően került sor. Ezt megelőzően csak egy május 7-én keltezett direktóriumi jegyzőkönyvet ismerünk. Ebben a kőszegi bolgárkertészeti szövetkezettel és a kereskedelmi ellenőrző hivatal szervezésével foglalkozott a Direktórium. Ahogy az ügyrend megszabta, ezután már kedden és pénteken is összehívták a Direktóriumot, tárgyalásainak napirendjén már azok az ügyek szerepeltek, amelyeket a Munkástanács a Direktórium hatáskörébe utalt: a kőszegi munkásszázad felállítása, a bor eladásának és fogyasztásának kérdése, szabályozása, általában a közélelmezés nehézségeinek megoldása, gazdasági ügyek stb. JúÜus 6-án azonban dr. Halász Józsefnek, a Direktórium elnökének kellett rezignáltán megállapítani, hogy sem a Munkástanács, sem a Direktórium nem képes betölteni forradalmi szerepét, minthogy „egyes tagjai nem tanúsítanak kellő komolyságot és nem járnak elől azzal a példával, mely az idők komolyságához mérten kötelességükben állana."

6 67