Levéltári Szemle, 29. (1979)

Levéltári Szemle, 29. (1979) 3. szám - LEVÉLTÁRTÖRTÉNET - Bánki-Horváth Mihályné: A levéltár és a levéltáros munkakörének alakulása Kiskunfélegyházán / 557–563. o.

LEVÉLTÁRTÖRTÉNET Bánki-Horváth Mihály né A LEVÉLTAR ÉS A LEVÉLTÁROS MUNKAKÖRÉNEK ALAKULÁSA KISKUNFÉLEGYHÁZÁN 1743-ban 219 család bevándorlásával a török dúlás alól felszabadult területen, a régi Félegyháza helyén új település keletkezett. Közigazgatását a környező városok mintájára szervezte, bár az ekkor még haszonbérlő telep közigazgatási teendői igen szűkre szabottak, csupán a haszonbér beszedésére és kivetésére korlátozódtak. A városnak egy bírája, egy jegyzője és egy hadnagya volt, jegyzőkönyvet 1746-tól kezdtek vezetni. A jászkun redemptió során önmagát megváltó település élete s vele együtt közigazgatása is fejlődésnek indult. 1748-ban már a megalakult tanács kezelte a község jövedelmeit, intézte a lakosok polgári ügyeit és az igazságszolgáltatást. A vezetett jegyzőkönyvekben kezdetben vegyesen találhatók az összes tanács előtt lefolytatott ügyek: az ingatlan javakról szóló fassió, hagyatéki ügy, a 3000 ft-ig terjedő adóssági és zálogos per, valamint a számadás. Később az ügyek szaporodásával ezeket külön-külön könyvekbe vezették. A keletkezett, többségében jogbiztosító iratok megőrzése kezdettől fontos volt. Az 1775. június 17-i tanácsi gyűlés jegyzőkönyvi bejegyzésénél már azt olvashatjuk, hogy „arhyvumnak készítése meghagyatott és annak hová hamarébb leendő elkezdésére valamely jó asztalos mester ember Kecskemét várossábul hivattasson"} A végrehajtást az ordinárius bíró feladatává tették. Ez az első feljegyzés, amely a levéltár létrehozásáról tanúskodik,

2 Félegyháza közigazgatásilag a Jász—Kun Kerületbe tartozott. A felsőbb hatóságok rendeleteit rendszerint a Jászberényben tartott generális gyűlésben ismertették, a kerületekre vonatkozó rendelkezéseket is ott hozták, s a határozatokat a jász és kun településekkel körlevélben tudatták. Az 1790. június 25-i körlevélből tudjuk, hogy a jász—kun kerületi kapitány az ,jirhivumok regésztrációját" megparancsolta.

3 1792-ben pedig Maár András kiskun kapitány elrendelte „az arhivumok és protocollumok rendbe szedését és elenchisatióját végre vinni ha még hibáznék"} Két év múlva már az archívum kezelőjére is következtethetünk az egyik körlevélből: „Az protocollumokat és minden actákat az archívumokban szép renddel összeszedve s elenchisalva tartsanak nótárius uramék, már ki-ki tudja a maga kötelességét nem szükséges elől hordani."

5 Az archívum első kezelői a nótáriusok, a város jegyzői voltak. Közülük is az első nótárius, ugyanis 1800-tól már három nótárius tevékenykedett: az ordinárius nótárius, az első és a jnásodik nótárius.

6 Igen megbecsült emberek voltak, a legmagasabb fizetést kapták a hivatalnokok között, ezzel is hangsúlyt adva munkájuk fontosságának.

7 A jegyzőt elsősorban a város ügyvitelében ráháruló feladatok foglalták le, így az évről évre 557