Levéltári Szemle, 29. (1979)

Levéltári Szemle, 29. (1979) 3. szám - Vass Előd: A török iratok gyűjteménye a Magyar Országos Levéltárban / 541–556. o.

levéltárak török vonatkozású latin, német irataival: a csupán tágabb értelmezésben töröknek tekinthető iratokkal. Ezek, pl. az Eszterházy vagy Batthyány családi levéltárakban még ma is így szerepelnek.

4 A MNM 1802. évi alapítása során, könyvtárának alapításával egy időben, alapítójának, Széchenyi Ferencnek a kéziratgyűjteményét is átvette. Ezt a legrégibb levéltári anyagot is tartalmazó gyűjteményt 1876-ig további öt másik személyes iratgyűjtemény átvétele követte. Ezután, 1876-tól a MNM Könyvtára rendszeresen örökletétként vagy vásárlással, esetleg ajándékozással családi levéltárakat, valamint egyes iratokat is átvett. Az ilyen módokon gyarapodó iratanyag átvételére Majláth Béla könyvtárigazgató 1882ben hívta életre a MNM Könyvtárának Levéltári Osztályát, amely az iratokat kezelte. Ezután a MNM Könyvtárának Levéltári Osztálya minden átvételre kerülő iratot növedéki naplójába vezetett be .

5 A növedéki napló az új irat (vagy gyűjtemény) átvételének keltét, sorszámát, beadója nevét és ritkábban a címét, valamint rövid tárgymegjelölését s esetlegesen az irat kiadásának keltét és darabszámát jegyezte fel. A feljegyzett iratok alapján végeztük el az átvételkor töröknek írt iratok számbavételét is. A MNM Könyvtárának Levéltári Osztálya a beérkező nagy mennyiségű iratanyaggal nehezen birkózott meg. Az iratok regesztázása és lajstromozása teljes egészében elvégezhetetlennek tűnt. Azért úgy határoztak, hogy az évrendezett iratanyagból egyes iratcsoportokat kiválogatnak egy-egy külön tárgyi elv szerinti gyűjtemény összeállítása céljára. A MNM Könyvtárának vezetését 1894-ben Schönherr Gyula vette át, s mivel a Levéltári Osztály is hozzá tartozott, szorgalmazására itt az új tárgyi elv szerinti gyűjtemények kialakítása megindult. Ekkor kezdődött el a török iratok külön gyűjteménybe való kiválogatása is. Ez 1934-ig nem fejeződött be.

6 A török iratok gyűjteményét Magyarországra vonatkozó és leginkább a török hódoltság korából fennmaradt török nyelvű vagy a török hatóságok által kiadott iratok képezték, ahogy ezt 1926-ban Sulica Szilárd megállapította.

7 Ez a megállapítás teljesen megegyezik az általunk fentebb szűkebb értelemben meghatározott török iratok fogalmával. A MNM Könyvtárának Levéltári Osztályán 1893 után kialakított török iratok gyűjteményének tárgyi elve, tehát a török iratok fogalmának szűkebb értelmezését követte: csupán a török hatóságok által kiadott iratokat gyűjtötte. A MNM Könyvtárának Levéltári Osztályán török iratokat 1873-ban Érdy Kálmán irateladásakor vettek át először, de külön feljegyzésük, illetve említésük a növedéki naplóban csak 1893-tól fordult elő. Legelőször 1893-ban „török levelek" s 1895-ben pedig „török iratok" elnevezések szerepelnek.

8 Az első nagyobb gyűjteményt 1897-ben báró Mylius Ferenctől, az osztrák felsőház tagjától vette át a MNM Könyvtárának Levéltári Osztálya, mintegy 76 darabot tartalmazó mennyiségben. Ez a magángyűjtemény az erdélyi követek portai jelentéseit, különböző török pasák leveleit, valamint 13 darab igen díszes kiállítású török szultáni és nagy vezéri államokiratot őrzött. Az utóbbi díszes okiratoknak, melyek az 1686. évben keltezettek, a hátulsó oldalán az utolsó török deák, Rozsnyai Dávid hivatalos magyar fordítása volt olvasható. Az egész magángyűjtemény az erdélyi országos levéltárból báró Bruckenthal Sámuel, volt erdélyi kancellár révén a Bruckenthal család tulajdonába került át. Majd az e családba beházasodott Mylius család birtokába, Bécsbe került.

9 542