Levéltári Szemle, 29. (1979)

Levéltári Szemle, 29. (1979) 3. szám - Vass Előd: A török iratok gyűjteménye a Magyar Országos Levéltárban / 541–556. o.

Sulica Szilárd véleménye szerint a török iratok gyűjteménye 1926-ig sem volt rendezve és feldolgozva: „ . . . a levéltári munkálatokban meghonosodott kapkodó rendszer ..." miatt.

10 Ugyancsak Sulica Szilárd említi meg, hogy a MNM Könyvtárában tíz év óta török paleográfiához értő szakképzett tisztviselő szolgál, aki már 1926-ban az országban másodmagával van, de a török iratok rendezéséhez nem tud hozzáfogni más irányú elfoglaltsága miatt. Sulica Szilárd utóbbi állításához szeretnénk hozzáfűzni, hogy a MNM Könyvtárában szolgáló említett tisztviselő, aki a török paleográfiához is értett, Zsinka Ferenc könyvtári aligazgató volt. A MNM Könyvtárának Levéltári Osztálya növedéki naplójában két helyen is saját magát egy-egy irat átvételénél a fenti módon írta alá.

11 A másik, török paleográfiához értő tisztviselő, akit Sulica Szilárd 1926-ban a „másodmagávali" kifejezésében jelölt meg, Fekete Lajos, az OL levéltárosa volt.

12 A MNM Könyvtárának Levéltári Osztálya 1926-ig a MNM mai épületében működött. Az 1922. évi XIX. te. alapján létrejött Országos Gyűjtemény egy etem lehetővé tette, hogy a múzeumi épületben már csak szűkösen elhelyezkedő Levéltári Osztályt helyileg az OL akkor átadott új épületébe költöztessék át. Az erről folyó tárgyalások közben 1926 első felében már a MNM Könyvtára Levéltári Osztályának tárolási képessége annyira lecsökkent, hogy az iratanyag nagy részét a múzeumi raktározás szerinti fiókokban nem tudták elhelyezni. A fiókokat elsősorban az 1526 előtti okleveleknek biztosították. Az 1526 utáni ún. Újkori Gyűjtemény (később Múzeumi Törzsanyag), valamint a többi gyűjtemény iratanyagát az 1926. évi költözéskor, az akkor az OL-ban használt csomózásos raktározási mód szerinti csomókba helyezték el. A folytatólagos sorszámozással ellátott fiókok és csomók között azonban a gyarapodás céljára a sorszámozást megszakították. Az 1. számú fiókba és folytatólag kerültek a Mohács előtti oklevelek, majd 3001. sorszámmal kezdték el a családi levéltárak iratanyagát magukba foglaló csomók sorszámozását. A sorszámozással 1-től 8260-ig jutottak. Varjú Elemér által 1930. május 14-én a MNM Könyvtárának Levéltári Osztályára bekerült egy darab török nyelvű irat növedéki naplóba történő bejegyzésénél észrevételként beírták: „ . . . Török iratok, 2110 fasc." Ez a feljegyzés, ami még egy esetben utal a 2110 sorszámú fasciculusra, illetve csomóra, a török iratok gyűjteményének akkori elhelyezését jelöli.

13 A MNM Könyvtárának Levéltári Osztálya a fenti módon elhelyezett egész iratanyagával 1926 nyarán az OL épületének Bécsi kapu téri raktárszárnyának III. emeleti raktárába került. A török iratok gyűjteménye is ugyanitt, a már említett 2110. sorszámú csomóban volt. 1934. július 1-én az OL és a MNM Könyvtárának Levéltári Osztálya közös vezetés alá került. A MNM Könyvtára Levéltári Osztályának vezetője, Jakubovich Emil 1935 végén váratlanul meghalt, s 1936 elején a helyére Kossányi Béla, az OL levéltárosa lépett. Ez a megbízás a MNM Könyvtára Levéltári Osztályának az OL-ba történő bekebelezését zárta le. Az ún. múzeumi levéltárról még 1945-ig ugyan külön is megemlékeztek több ízben, de lényegében már semmi önállósággal nem bírt.

14 1945 januárjában az OL Bécsi kapu téri raktárszárnyának III. emeleti helyiségébe Budapest felszabadításának hadműveletei között egy foszforos lövedék csapódott be. Az egész raktárhelyiség néhány perc alatt lángolni kezdett. Korábban, 1944-ben a bombázások alatt a raktárakban levő iratanyag egy részét nagyobb ládákba csomagolva, az 543