Levéltári Szemle, 29. (1979)

Levéltári Szemle, 29. (1979) 3. szám - Vadász Géza: Fejér vármegye nemességi iratainak gyűjteménye / 523–540. o.

felelően hivatalosan Vörösmarty névre javították át a pátkai református vallásúak keresztelő könyvében levő adatokat 1752—1815-ig. A matriculát igazító deputatio a Veres név után ezeket a szavakat toldotta hozzá: „rectius Vörösmarty, eorrectum per deputatum, 1820." - azaz: helyesebben Vörösmarty, kijavította a küldöttség. A nemességi iratok a névkutatás kitűnő forrásai. Különösen a tanúvallatások (inquisiüones) alkalmasak az elnevezések, kettős nevek kialakulásának nyomon követésére, okainak felderítésére. A vizsgálatok ilyen jellegű kérdései és az azokra adott válaszok érdemelnek figyelmet: „Vallja meg a tanú hite szentségére, hogy miért hívattak néhol Horváth, néhol Szabó, néhol pedig Szűrszabó névvel ezen testvérek!" A névalakulás következő változatai fordulnak elő az irategyüttesben: 1. Névváltoztatás királyi engedéllyel. 1748-ban az adoptáló nagybácsi nevét veszi fel Flaischmann, és így változik Adelffyre. (1.) 2. Árván maradván, a nevelő anyai nagyapa nevét kölcsönözvén magára ruházza: Horváth József (350.). 3. Csúfnév: a gyúrói Maráz Jánost, ,,minthogy tót ember volt, csúfnévvel nevezték el Tóth Jánosnak és Gyúróra való lakását onnand feliül, Tóth országbul vette Gyúróra" (603.). Már a török világban Seregélyesen lakott a Végh család, amelynek egyik tagját az 1816-os vizsgálat szerint Csárdás Végh Jánosnak is csúfolták (958.); de 1817-ben még emlékeztek egy Mordia Végh Jánosra is, akit „csúfságból Mordiának is hívtak, mivel ha megbosszankodott, azt szokta mondani: Mordia a lelke!" 4. Megkülönböztető név: a sárkeresztúri Nagy família. Mihály nevű tagját 1770-ben hibásan Balázs Mihálynak írták be a keresztelőkönyvbe, mivel nagyapja rfalázs volt, „kinekkeresztnevéről szokták maradékit különböztetni" (619.). 5. Sessiós név: mivel Nagy Gergely jobbágytelkét - gyermektelenül halván el Horváth János vette át, „a falu lakosai Nagy Gergely Jánosnak nevezték el" (621.). 6. Mesterségnév: a pátkai Bodacz Gergelyt Bodacz Szabó Gergelynek nevezték, mivel mesterségére nézve szabó volt; fia korán árvaságra maradván beállt inasnak egy Pintér Péter nevű pintérmesterhez, innen nevezik fiát, Mihályt Pintér, másként Bodacz Mihálynak (710.). További adatok találhatók még a Kovács, Csizmadia és Szabó név kialakulására is (575„ 615., 664., 745., 862.). 6. Utcanév: nemes Szomor Jánost Kisberényinek hívták, mivel Lovasberénynek azon utcájában laktak, amelyet Kisberénynek neveztek (862.). 7. Praedicatum: a Miklós família tagjait Péczhelyeknek is nevezték „azon okbul, hogy Péezekül szakattanak el" (575.). 8. Külső vagy belső tulajdonságot, képességet kifejező nevek: még 1821-ben is Sipos Simonoknak hívtak bizonyos zámolyiákat, mivel a család egyik tagja a kuruc világban Thököly hadainak tárogató síposa volt, és „mivel később hazajővén ezen nevet viselte, utóbb pedig gyermekeire és unokáira is által szállott" (795.). Ugyanezen családból nemes Simon Jánost Szőlke Simon Jánosnak nevezték, mivel „szölke képű és hajú ember volt". 9. Néha maguk a források is bizonytalanok egy-egy név kialakulásában, és ilyenkor többféle magyarázatot is nyújtanak. A Szünyeghy család némely tagját Szőnyegi, másokat Vő névvel írták be a matrikulába. A csákvári magyarázat szerint: Szünyeghy Jánost 526