Levéltári Szemle, 29. (1979)

Levéltári Szemle, 29. (1979) 3. szám - Tilcsik György: A középbirtokos Máriássy család birtokigazgatása és erdőkezelése, 1841–1863 / 499–522. o.

vezetésére szakképzett erdészt alkalmazzon, mivel a családtagok „ . . . erdei rendszert óhajtanak behozni'.

16 Ugyanakkor a fakitermeléssel kapcsolatban előírták, hogy a „ ... fa mind a vevők, mind az uraság részére több sectióban vágassék, avagy fűrészeltessék le ... "

17

, és a levágott fát a vevők mihamarabb szállítsák el, mert a nemzetség annak felügyeletét nem biztosítja. A Máriássyak az 1846. május 17-én tartott családülésen született határozat tanúsága szerint kérelmezték a megyei hatóságtól a zárgondnoki hivatal megszüntetését, hivatkozva arra, hogy a zárgondnok hanyagsága és „ ... az eddig rendszeresített zárgondnoki eljárás miatt tetemes károk . . . "

15 keletkeztek anélkül, hogy „ ... az erdők javítása sfölvirágoztatása a legkisebb mértékben is előrehaladt volna"'.

í9 A családülés azonban, gondolva arra az esetre, ha a megyei hatóság nem járulna hozzá a zárgondnoki hivatal megszüntetéséhez, egyben kérelmezte az akkor főerdésszé választott Molnár Dániel zárgondnokká való kinevezését. Az új főerdész ,, . . . minden nemzetségi erdők detaxatióját, az erdők s vágások beültetését és mindenféle tenyésztést, nem különben mind a Márkusfalvi, mind Batizfalvi erdők területére nézve a felügyelőséget . . . "

20 elvállalta, amiért a határozat szerint lakást, a hozzá tartozó földdel és réttel együtt, továbbá évi 200 pft fizetést kapott. Molnár zárgondnokká való kinevezését a család a következő évben is kérelmezte, ugyanakkor Szepes megyéhez folyamodtak a szokásos mennyiséget meghaladó száz öl tűzifa vágatásának és eladásának engedélyezése érdekében. Az indoklás szerint erre a közös pénztár siralmas helyzete, az erdei jövedelem nagyságrendi, néhány száz forintra való csökkenése adott okot.. Már az 1848/49-es forradalmat és önvédelmi háborút követő első családülésen szóba került az erdők kérdése, elsősorban az 1848-49-ben okozott erdei károk miatt. A családülés megállapította, hogy az erdei károk (kihágások) elszaporodásához jelentősen hozzájárult a feladatait gondatlanul és hanyagul ellátó zárgondnok (Bobeszt István), és tekintettel arra, hogy a családtagok tudomása szerint Bobeszt hivataláról lemondani készült,új zárgondnokot választottak Máriássy Tiborc személyében.

21 A családi erdők kezelésében döntő változást eredményezett a zárgondnokság vezetésében bekövetkezett személycsere. Máriássy Tiborc csakhamar munkához látott, és az 1852. március 29-én tartott családülés elé terjesztett zárgondnoki jelentésében részletesen elemezte a családi erdők pusztulásának okait. (Szükségesnek tartjuk ennek a jelentésnek kissé bővebb, szövegszerű elemzését, hiszen részben a korábbi időszak erdőkezelésére vonatkozó ismereteinket jelentősen gyarapítják, részben pedig a Máriássy Tiborc zárgondnoksága idején — elsősorban az általa javasolt — a családülésen elfogadott, és az erdőkezelés javítását célzó intézkedések szükségessége ennek ismeretében érthető meg.) Máriássy Tiborc megállapítása szerint a családi erdők pusztulásának elsődleges „ . . . és legfőbb oka ön maga a Tekintetes Nemzetség, vagy is inkább az . . . Erdei Zárgondnok hanyagsága és erélytelensége . . . "

22 volt. Ez utóbbi az 1838-ban elfogadott, a zárgondnok számára kidolgozott utasítást nem tartotta be, helyesebben nem ügyelt az abban foglaltak megvalósítására. így például az utasításban előírt évi járandóságként a családtagoknak juttatott és közöttük arányosan felosztott 350 bécsi öl puha fán kívül, a számukra csak 1839-re — az akkor elegendő mennyiségű tőke hiányában — biztosított 504