Levéltári Szemle, 29. (1979)

Levéltári Szemle, 29. (1979) 3. szám - Szabó Ferenc: A termelőszövetkezetek történetére vonatkozó források néhány általános vonása / 483–488. o.

- a mennyiségét illetően - legalább a 90%-a a tsz-ek esetében a levéltárba tartozik. A teljesség oldaláról közelítve kitűzött tárgyunkhoz: Vállalva az ún. globális összegzéssel járó, kisebb arányú tévedések veszedelmeit is, megkíséreltem megállapítani Békés megyére vonatkozóan, hogy az 1948-tól 1962-ig terjedő időszakból - a termelőszövetkezeti mozgalom végleges győzelmének megtörténtéig — milyen teljességben maradtak meg a szövetkezettörténeti forrásokul számba vehető levéltári anyagok. Függetlenül attól, hogy ténylegesen bekerültek-e eddig a levéltárba vagy sem. A korábbi és a mostani forrásértékelés általánosítható szempontjait követve, a levéltári raktári jegyzékekből és a külső ellenőrzési nyilvántartásokból nyert adatok alapján végeztem el a besorolást, a minősítést. (Nem terjedtem ki a megyei pártarchívum anyagára, amely az arányokat bizonyára módosítaná.) 1956 végét választóvonalnak tekintve, a fondok teljességét két részre bontva bíráltam el, komplex módon, a tartalmi teljességet véve elsődlegesnek. A kapott eredmény, amely hangsúlyozottan becslés jellegű, így summázható: A szövetkezettörténethez forrásul használható és megőrzésre érdemes levéltári értékű iratanyagból 1962-ig — a megyei szintű szervek esetében 1956 végéig terjedően 30-40% maradt meg, 1957-1962 között 60-75% maradt meg, — a városi szintű szervek esetében a fennmaradás aránya 1956 végéig szólóan 30—40%-os, 1957-1962 között 50-60%-os, — a járási szintű szerveknél ugyanez a mutató: 1956 végéig nézve 50—60%-os, 1957-1962 között 70-80%-os, — a községi szervek esetében megmaradt 1956 végéig szólóan 20—30%, 1957-1962 között 30-40%, — az egyes szövetkezeteknél a fennmaradás mértéke 1956 végéig terjedően 1—3%-os, 1957-1962 között 3-5%-os. Az arányok kiszámításánál bizonyos mértékig tekintetbe vettem azt a lehetőséget, hogy a felügyeleti és irányító szervek iratanyagában az egyes szövetkezetek, de a községek és a magasabb közigazgatási egységek lényeges dokumentációja is jórészt megtalálható. Ezt a pozitívumot ott számítottam be, ahol a dokumentáció megőrzésre került, s nem ott, amire vonatkozik. (A járási tanácsok mezőgazdasági osztályainál megmaradt, szövetkezetenkénti terv- vagy zárszámadás-gyűjteményt pl. a járások javára írtam.) Ezt követően megállapítottam, hogy a szövetkezetek számához képest milyen eredményt értünk el Békés megyében a szövetkezeteknél keletkezett levéltári anyag Összegyűjtésében. (Tájékoztatásul el kell mondanom, hogy 1952-ben 372,1958-ban 374 mezőgazdasági szövetkezet működött Békés megyében. Az utóbbi években számuk jóval száz alá esett, az összevonások révén. A vizsgált, és 1962-ig terjedő időszakot a sok apró vagy közepes méretű szövetkezet jellemezte.) A Békés megyei Levéltár az 1978. végi adatok 484