Levéltári Szemle, 29. (1979)

Levéltári Szemle, 29. (1979) 1–2. szám - FIGYELŐ - Komjáthy Miklós: Finnországban / 349–369. o.

középkori történelmi tárgyak keretében sajátítják el a hallgatók, ül. levéltári gyakorlati éveik alatt egészítik ki, jó részt önművelés útján, a kezdő levéltárosok. A vidéki levéltári hálózat, ahogy ezt már említettem, a Valtionarkisto felügyelete alá tartozik. A felügyeletet az állami levéltárnok személyesen, Ül. az igazgatási osztály útján látja el. Egészen e század húszas éveiig a vidéki hatóságok, szervek iratait saját irattáraik őrizték. Ekkor fogtak hozzá az ország 11 közigazgatási kerülete iratanyagának 7 tartományi levéltárban való egybegyűjtéséhez. Ezek székhelye - megalakulásuk sorrendjében: 1. Hámeenlinna (Tavastehus), 1927.; 2. Turku (Abo), 1932; 3. Oulu (UleSborg), 1932; 4. Mikkeli (eredetüeg, mint alább lesz róla szó, Viipuriban 1934-ben szervezték meg); Vaasa (Vasa) 1936; 6. Jyva&kylS, 1967; 7. Joensuu, 1974. A városi levéltárakat a regionális levéltáraknak rendelték alá. Felügyeletüket az Ületékes tartományi levéltár igazgatója látja el. (Itt említem meg, hogy a falvak igazgatása 1872-ig az egyházközségek igazgatásával volt egybefonódva. A községi igazgatási szervezet csak 1872-ben alakult ki.) Az Oktatási Minisztérium lehetővé tette, hogy az egyik vidéki levéltárat, a legmodernebbet megtekintsem. Április 25-én Raimo Viiki, a Mikkeli-i levéltár igazgatójának társaságában utaztam a gyorsvonaton Helsinkitől négyórányira fekvő Mikkelibe. (Itt volt a második vüágháborúban Mannerheim marsaü főhadiszállása.) A Mikkeli-i levéltár az 1940-es moszkvai, ül. az 1947-es párizsi békében a Szovjetunióhoz csatolt Vüpuri (svéd, ül. orosz nevén Viborg) levéltárának utóda. Onnan az anyag nagy részét (a Viborgban visszamaradt mintegy 1000 fm kivételével) a háború után előbb Kuopioba száUították, ahonnan 1953-ban helyezték át a levéltárat Mikkelibe. A volt finn Karélia, Kymi, Kuopio kerületek iratanyagát őrzik itt. Hétszintes, modern épülete 1958-ra készült el teljesen. A raktárak egy részét a sziklába robbantott térségben helyezték el. Ide vitték a legrégibb és legértékesebb levéltári anyagot s itt juttatták fedél alá a finn levéltárak biztonsági filmjeit. (Jelenleg kb. 30 000 tekercs filmet tárolnak.) A levéltárnak ebben a részében légkondicionáló berendezés működik. A munkaszobák, a 14 személyes kutatóterem, a kutatóteremből nyíló 4 leolvasóval felszerelt filmolvasó helyiség, a ragyogóan tiszta (a finn tányérok és evőeszközök nem ragadnak) kávézó (kis önkiszolgáló étterem), s amiről már szó volt, az automata berendezésekkel felszerelt, a tűz- és vízveszéüyel szemben maximálisan biztosított raktárak — a modern levéltártervezés és építés összehangzó munkáját dicsérik. Restauráló műhelyében mindössze egy ember dolgozik, aki azonban a nem nagy forgalmú s kb. 8000 fm iratot őrző levéltár mindennapi iratrestaurálási és karbantartási munkáit el tudja végezni. (Vidéken még a Turku-i és a Vaasa-i levéltárnak van restaurálója.) Lamináló gépük: nincs. A régi orosz cári irattári gyakorlatnak megfelelően hatalmas, vaskos 4-5000 lapos kötetekbe kötött akták bőrkötését rendszeresen viaszolják. Ezzel védik a bőrt a kiszáradás eüen. Fénymásolatok készítésére alkalmas kis, cinkoxiddal dolgozó gépe is van a levéltárnak. Olcsóbb, mint a xerox. Mint szó volt róla, Mikkeliben található az egykori Viipuri-i levéltár (a párizsi békében a Szovjetunióhoz csatolt Karélia) anyagának egy része. Az akták a szovjet Viborgban maradtak, Mikkelibe csupán a különböző könyvek (protocoUumok, határozatok stb... .) 366