Levéltári Szemle, 29. (1979)

Levéltári Szemle, 29. (1979) 1–2. szám - FIGYELŐ - Komjáthy Miklós: Finnországban / 349–369. o.

jutottak. Ide hozták Viipuri város mintegy 900 fm iratanyagát is. A fentebb említett közigazgatási kerületek iratai, régebbi és újabb számadáskönyvei, adókimutatásai, bírósági jegyzőkönyvei, valamint e kerületek városainak igazgatási iratai kerültek a Mikkeli-i levéltárba. Ide szolgáltatták be a kórházak, börtönök iratait is. Községi iratanyag csak Karéliából került Mikkelibe. A levéltár őrzi a cári Oroszország által 1721—34 közt meghódított területek iratait is. (E területeket egész Finnországnak Oroszországhoz csatolása után, 1811-ben egyesítették Finnországgal.) Viborgban (Viipuri) sok német kereskedő élt s e vidéknek német városokkal is szoros kapcsolatai voltak. Innen van, hogy irataiban az orosz nyelv mellett némettel, s természetesen, mint másutt is, a svéddel is találkozunk. A Mikkeli-i levéltár biztosított helyet a karéliai evangélikus egyház 450 fm-nyi iratanyagának. Itt helyezte el a Mikkeli-i evangélikus egyházközség is az iratait. Az egyházi iratanyag az egyház tulajdonában maradt s 7 egyházi alkalmazott kezeli, az állam csak a helyiségeket bocsátja - térítésmentesen — az egyház rendelkezésére. Később, ha az állam biztosítani tudja az anyag gondozásához szükséges levéltárosok fizetését, jogilag is átveszi az iratokat. (A régebbi egyházi anyakönyvek, 1669-től, valamint az orosz orthodox egyház csekély mennyiségű irata kezdettől a tartományi levéltár kezelésében van.) Ennek a szép, modern, vidéki levéltárnak aránylag kevés a kutatója. Legnagyobb részük is elsősorban genealógiai problémák felderítése végett keresi fel kutatótermét. A kutatók tájékozódását a tartományi levéltárak anyagáról készült, áttekintő jegyzék ide vonatkozó kötete könnyíti meg. Mikkeli-i vonatkozású híreket, levéltári tudnivalókat is közöl a tartományi levéltárak alkalmi értesítője, a „Maakunta-arkistojen opas", amelyet épp a Mikkeli-i levéltár (Maakunta-arkisto) igazgatója, R. Vükki szerkeszt. Mikkeli-i tartózkodásom alatt, április 26-án, Vükki igazgató elvitt az 1894-ben alapított Maanmittauskonttori-ba (Földmérési Hivatal), mint ama intézmények egyikébe, amelyek - iratanyagukat tekintve — a levéltár felügyelete, ül. ellenőrzése alá tartoznak. Az országban 11 ilyen hivatal van (minden egyes közigazgatási kerületben egy-egy.) A Mikkeli-i Földmérési Hivatal legrégibb térképe 1739-ből való. A mappákat műanyag tasakban felfüggesztve tárolják. Restauráló műhelyében a legutóbbi évben több, mint 1000 térképet hoztak helyre. Itt őrzik a telekkönyveket is (1850-től). A Hivatal ügyfélszolgálata jelentős. Anyaga alapján évente mintegy 14 000 esetben szolgáltak felvilágosítással. Látogatásunk végeztével a kávézóban vendégül láttak bennünket. Az asztalt magyar zászló díszítette. Másnap, 27-én délelőtt szervellenőrzésen vettem részt. Az autón Mikkelitől mintegy félórányira fekvő Otavába mentünk az ottani Mezőgazdasági Szakiskola (Maatalouskoulut) irattárának megtekintése végett. Az ellenőrzést Anja Jaaskelainen levéltáros asszony készítette elő, aki saját autóján vitt ki bennünket. Vükki igazgató számbavette, hogy az előző látogatása során kifogásolt hiányosságokat megszüntették-e s kellő rendben helyezik-e el az iratokat a kis irattári, különben, ablaktalan, helyiségben. Az igazgató most is több kifogásolnivalót talált. 367