Levéltári Szemle, 29. (1979)
Levéltári Szemle, 29. (1979) 1–2. szám - LEVÉLTÁRTÖRTÉNET - Tóth Róbert: Adalékok a régi Országos Levéltár történetéhez / 319–336. o.
az országos levéltárnál alkalmazva volt tisztek kötelességeit is, teljesíteni. — Általában az egész szolgálati időm 69 alatt, mindég olly szerencsés valék, hogy dologgal ugyan bőven elláttattam, de soha valami anyagi hasznot nem értem el, sőt még azokban a jótéteményekben sem részesültem, melyek különben hivatalommal összekapcsolva lenni szoktak, és elődeim által élveztettek; bizonyságul szolgáljanak a következendők: a) Már az országos levéltár felállítása alkalmával 1765-dik évben, a karok és rendek az országos allevéltárnöknak, természeti szálláson (: melyet eddig minden allevéltárnok élvezett, és neki, mint országgyülésileg megengedett, tiszti leveleiben megadatott:) felül, 500. pengő forintnyi évpénzt szabtak ki; — al-le vél tárnokká történt kinevezésem 70 alkalmával ugyan én is szinten 500. forintnyi fizetéssel látattam el, de azt nem ezüst pénzben, mint a többi királyi tisztek, hanem csak százalékos pótlékkal váltó czédulában, tehát tulajdonkép csak 400. pengő forinttal kifizetve kaptam; — következésképen évi fizetésem 100. pfrtnyi csonkítását szenvedni kénytelenitettem, mi 6. év, és 8. hónap alatt, nekem körül belől 666. pengő forint 40. krnyi veszteséget okozott. — E mellett kénytelen voltam — mivel ezen felül az engem, mint al-levéltárnokot illető, és a nagyobb országházban létező szállás, az ország pénztárnokának, ki ezelőtt ollyant soha sem birt, következéskép neki arra igénye sem volt, minden kárpótlásom nélkül átadatott, miáltal az országos pénztárra, évenként nevezetes 300. pfrntnyi, tehát általában öt év alatt 1500. frntnyi haszon ugyan háromlott — szállást máshelyt fogadni, és érette fizetésem felét, az az 200. pfrntot évenként fizetni, mi által tekintve vagyonom csekélységét, nekem igen érzékeny 1000. pfrntnyi kár okoztatott. b) Midőn 1832-dik évi Április hó 20-án rendszerinti levéltárnokká neveztettem ki, fizetésem ideiglenesen 800. forintal, és százalékos pótlékkal váltóczédulában, tehát 640. pfrntal szabatott ki, holott már 1765-dik évben — midőn az élelmi szerek ára két harmadával csekélyebb volt kineveztetésemkor - a rendszerinti levéltárnoknak, ki azonkivül mint helytartótanácsi tanácsos már nevezetes fizetést húzott, majd nem épen annyi (: 600. pfrnt:) utalványoztatott fizetés gyanánt; — tagadhatatlan tény marad tehát, hogy rendszerinti levéltárnokká való kinevezésem óta, 13,700. pfrtal kevesebb fizetést kaptam, mint engem elődöm példájára - kinek 1200. frntnyi fizetése volt — illetett. Ha tehát szenvedett káraim, úgymint: az al-levéltárnoki fizetésem csonkítása -666frt40.kr. az al-levéltárnoki szállásbér vesztesége - 1000 frt a rendszerinti levéltárnoki fizetés hiánya -13,700. frt összeszámoltattnak, világosan kitetszik: hogy hosszú szolgálati időm alatt 15,366. fmt 40. krnyi, engem illető, de hibám nélkül önkényesen tőlem elvont jogszerű illetékek veszteségét kellett szenvednem, mely azonban az országos pénztár javára fordult; - és így mivel ezen öszvegtől járó öt száztoli kamatok, évenként 768. pfrnt 18. kra rúgnak, ezek fizetésem méltányos kiegészítésére elégséges alapot nyújtanak. 330