Levéltári Szemle, 29. (1979)

Levéltári Szemle, 29. (1979) 1–2. szám - Farkas Gábor: A székesfehérvári Munkás- és Katonatanács által kiküldött Hatos Direktórium megalakulása és működése / 25–33. o.

A sóskúti földmunkások 1919. február 1-i dátummal küldték el kérelmüket, melyben az ottani káptalani uradalomtól bérlendő földterület nagyságát hozták a bizottság tudomására. Ezt 225. szám alatt február 3-án iktatták is. Az ügydarabot azonban csak március 13-án intézte el Tolnay főispán-kormánybiztos.

11 Már funkcionált a bizottság, február 6-án, amikor a földművelésügyi államtitkár, Csizmadia Sándor a termény betakarításról kért jelentést, távirati úton. Erre ekkor nem történt intézkedés, és 16-án illetve 20-án válaszolt rá Tolnay Lajos.

12 Igen fontos kérelmekre sem történt reagálás. A 228. számon iktatott ügyirat (február 10) ruházati cikkek szétosztására szólította fel a bizottságot, de ezt is csak 20-án küldik ki a főszolgabíróknak.

13 Említettem, hogy a kormánybiztosi iktatóba egészen lényegtelen ügydarabok is kerültek. Február 12-én terményszállítási engedélyt kért egy budapesti lakos, aki mezőgazdasági munkát végzett Pusztazámor községben. Az üggyel a Hatos Bizottság foglalkozott ugyan-, de végül is kiderült, hogy a váli főszolgabíró az engedélyt már február 13-án megadta.

14 Borkereskedők kértek ármegállapítási határozatot április 8-án ,

1S a dunapentelei gőzmalmok (2) szénkiutalásra vártak, a ráckeresztúri segédjegyzői, a perkátai anyakönywezetői állásra érkezett be pályázat,

16 a bakonysárkányi lakosság só és gyufa kiutalást sürget,

17 a novemberi népmozgalmak során a vármegye több községéből elmenekült jegyzők, segédjegyzők sorra-rendre jelentkeztek.

18 A Mezőgazdasági Békéltető és Bérmegállapító Bizottság létrehozására szólította fel Fejér megyét a földművelésügyi miniszter, de a bizottsági intézkedésnek sehol — éppúgy mint a fentiekben — nyoma sincs. Január 12-én országos cselédértekezlet volt a fővárosban. Az itt elfogadott elvek alapján a Fejér megyei cselédség is követelte, hogy a béreket itt is állapítsák meg. Csizmadia Sándor, a földmunkások országos szövetségének vezetője kérte a megye cselédeit, hogy az eddigi zavartalan munkát folytassák, hisz a cselédbérek megállapítása nem késhet. A titkár kilátásba helyezte, hogy a földmunkás csoportok bizalmi férfíait Székesfehérvárra fogják összehívni, és a munkaadókkal a béreket ott is elfogadtatják.

19 A Hatos Bizottság ezt a nagy horderejű kérdést magáévá tette, hisz a földmunkásmozgalom sikere függött ennek előnyös megoldásától. Sajtóból tudjuk, hogy a szocialisták a földmunkások ügyével pártpolitikai szempontok alapján is foglalkoztak.

20 Felvetődhet a kérdés, hogy Kövess Emil távozásával a főispán-kormánybiztosi hivatal adminisztratív dolgozói is eltávoztak, és nem volt, aki az ügyekről referáljon a Hatos Bizottságnak, illetve megfelelően előkészítse azokat. Kovacsics főispáni titkár valóban eltávozott ezekben a napokban

21 és utóda (Retteghy), még nem érkezett meg. Szűts Jenő alispán, azután a tisztifőügyész, a másodalispán eltávolítása valóban az adminisztrációs munka lassítását hozta magával, bár az alispáni hivatal továbbra is működött, és azt a főjegyző vezette. Az alispáni hivatal napi iktatmánya átlag 55—60 db volt, ami ebben az időben normális mennyiségnek tekintendő.

22 Tolnay Lajos, a minisztertanács által Fejér megyébe rendelt kormánybiztos február 15-én vette át a Hatos Bizottságtól a hivatalt. Ez alkalommal a bizottsági tagok beszámoltak a kormánybiztosnak az általuk végzett munkáról, sőt további támogatásukról is biztosították. A Munkástanács Tolnay kormánybiztost kompromisszum árán fogadta el. A kormány és a székesfehérvári Munkástanács között Hamburger Jenő közvetített, 31