Levéltári Szemle, 29. (1979)

Levéltári Szemle, 29. (1979) 1–2. szám - Farkas Gábor: A székesfehérvári Munkás- és Katonatanács által kiküldött Hatos Direktórium megalakulása és működése / 25–33. o.

aki ezekben a napokban két ízben is járt Székesfehérváron. A Munkástanácsnak - a kormányon keresztül — megígérte Tolnay Lajos, hogy a megye falvaiban a szocialista fejlődést elősegíti, szorgalmazni fogja a földmunkásszervezetek létrehozását, és a földkérdésben a kis és törpebirtokosok érdekén túl a napszámosokon, s gazdasági cselédeken is igyekszik segíteni. Ennek érdekében a földreformot csak azokon a helyeken valósítja majd meg, ahol jelentős számú kisbirtokos él, de az uradalmakban, a pusztákon, az uradalmi központokban a termelőszövetkezetek alakításának nem vet gátat. Ez a magyarázata annak, hogy február végén több pusztán a szocialista mezőgazdasági nagyüzemek terve már készen volt, és az elsőket március 1-én meg is alakították. Horváth János már 13-án a városba érkezett, de a hivatalt csak 5 nap múlva, 18-án foglalta el. Még 13-án este a Megyeháza nagytermében a városi Nemzeti Tanács, a Munkás- és Katonatanács, valamint a szakszervezetek vezetői előtt fejtette ki elképzeléseit a város fejlesztéséről.

23 Mindkét kormánybiztos nagy lendülettel fogott munkához. Horváth János a Munkástanácsra, és ezen keresztül a szocialistákra mindenkor támaszkodott. A városi kormánybiztos egy hónapos működése alatt nagy tekintélyt vívott ki magának, és a Tanácsköztársaság létrejötte alkalmával a Munkás- és Katonatanács javaslatára ő lett a megyei intézőbizottság elnöke. A Hatos Direktóriumból Velinszky László és Wagner József lettek „a hármas intézőbizottság" tagjai, és nem lehetett vitás, hogy mindketten a megyei közigazgatásról ismereteiket a február 5-15 között eltelt időben szerezték. A Hatos Bizottságból még Steiner Jákó és Pálinkás Sebő játszott szerepet a Tanácsköztársaság Fejér megyei eseményeiben, míg a radikálispárti Pajzs Pál szinte eltűnik a közéletből. Szabó Ernőt, — aki egyben a Katonatanács elnöke is volt, - ugyancsak hiába keresnénk 1919. március 21. után Székesfehérváron. Még februárban ellentét keletkezett a fehérvári csapattestek között. Szabó Ernő, — akit a 17. gyalogezred katonái választottak meg, — szembekerült a 69. gyalogezreddel és a huszárok képviselőivel. A 69-esek és huszárok a maguk emberét, Vida századost ajánlották helyébe. Ekkor mégis Fehér Gyula százados került a Katonatanács élére. Február 20-án viharos jelenetek játszódtak le a Katonatanács ülésén, ahol főleg az altiszti állomány rendezett botrányt. A gyűlésen Velinszky László párttitkár higgadtsága és józan megfontolt javaslatai csillapították le a forróságig hevült altiszti kedélyeket.

24 Szabó Ernőnek akkor távoznia kellett tisztségéből, aki hamarosan családjához, Veszprémbe költözött. A Munkás- és Katonatanács által a Hatos Bizottságba küldött 32 tagú ellenőrző bizottság tagjai ugyancsak fontos pozíciókat kaptak március 21. után. Bárányi Ákos például a móri járási intézőbizottság elnöke lett, Sütő Ferenc pedig Székesfehérvár elnöke, de a többiek is a tanács vagy a pártmunka fontos területein működtek.

25 Jegyzetek 1 Székesfehérvár és Vidéke c. napilap (A továbbiakban: SzfV) 1918. november 15. 2 Uo. 1918.november 23. n