Levéltári Szemle, 29. (1979)

Levéltári Szemle, 29. (1979) 1–2. szám - Farkas Gábor: A székesfehérvári Munkás- és Katonatanács által kiküldött Hatos Direktórium megalakulása és működése / 25–33. o.

hivatali teendőit - hogy a megyei tisztikart azonnal hívja egybe. Ennek megtörténte után Szabó Ernő a hatalomátvételét közli a tisztikarral. Szűts Jenő azzal védekezett, hogy Károlyi József által a megyegyűlésen tett bizalmatlansági indítványról mitsem tudott, s ez a „mágnások puccsa" volt. Balassa Sándor másodalispán hasonlóan nyilatkozott. Szerintük „az egész tiszti kar elkábult a Károlyi féle felszólalás során". Ő is, akárcsak a tisztikar egésze híve a népköztársaságnak. Velinszky László kérte, hogy a tisztikar nyilatkozzék az ellenforradalmi megyegyűlésről. Ennek ők készséggel megfeleltek, és nyilatkozatukban hangoztatták, hogy „Fejér megye törvényhatósági bizottságának f. hó 3-án hozott azon határozatát, mellyel a magyar népköztársaság kormányának bizalmatlanságot szavazott, magunkévá nem tesszük, a határozat meghozatalában részünk nem volt, azt teljes mértékben elítéljük, s a legmélyebb hódolatunkat és bizalmunkat nyilvánítjuk a magyar népköztársaság jelenlegi kormánya iránt. Kijelentjük, hogy addig, amíg a kormány másként nem intézkedik, a székesfehérvári munkásés katonatanács kiküldötteinek ellenőrzési jogát elfogadjuk, annak mindenben engedelmeskedünk. Székesfehérvár, 1919. február 5."

7 A Hatos Direktórium a megye népének is hírül adta megalakulását. A Székesfehérvár és Vidéke a Nép Szava című újság február 6-i számában olvasható, hogy a megyében megalakult a proletárdiktatúra, majd az alábbi szöveg következik: „Értesítés: A népkormány felfüggesztette Kövess Emil kormánybiztost. A vármegyeházán történt ellenforradalmi tünet következtében a Munkás- és Katonatanács megbízásából átvettük a megye és a város kormányzását mindaddig, amíg a népkormány által kinevezett, megfelelő kormánybiztos tőlünk a kormányzást át nem veszi . . . A minisztertanács jóváhagyásával és vele egyetértésben intézzük a város és a vármegye ügyeit. Székesfehérvár, 1919. február 5-én".

8 A belügyminiszter Szűts Jenő alispánt (és Szűts Gedeon tisztifőügyészt is) állásából felfüggesztette. Szűts Jenő bármennyire tagadta, hogy nem volt része a Károlyi József féle bizalmatlansági indítvány napirendre tűzésében, felelősségét mégis megállapították. Lényegében már a vármegyei közgyűlés egybehívását törvénytelennek találták, mert a népkormány korábban intézkedett a virilizmus eltörléséről és a községi törvényhatósági választások előkészítéséről. Mindezeket a rendeleteket tudnia kellett á Fejér megyei alispánnak. Ezek ugyan nem mondták ki a vármegyei autonómia feloszlatását és nem tiltották meg a közgyűlések egybehívását sem, de a virilizmus eltörlését és ezzel együtt a régi vármegye összeomlását kész tényként kezelték. Ilyen politikai légkörben összehívni a régi vármegyét, annak legreakciósabb testületét, már magában is kihívás a népköztársaság ellen. Károlyi felszólalása a napirendben nem szerepelt, azt a január 31-i állandó választmányi ülés sem vette fel a pontok közé, úgy annak elhangzása már magában véve is rendbontást, széksértést jelentett. A tisztifőügyész leváltása ugyancsak azért történt, mert nem tiltakozott Károlyi felszólalása ellen, holott ez neki hivatali kötelessége lett volna. Az indítvány így határozatra emelkedett, s ennek ellenforradalmi indítékát és súlyát semmivel nem tudták csökkentem. Ugyancsak február 5-én került sor a városi kormánybiztosi hatalom átvételére is. A helyettes polgármester Kerekes Lajos a város polgársága nevében hűségéről biztosította a Hatos Bizottságot. Ezt nyilatkozatban közzé is tették. 28