Levéltári Szemle, 29. (1979)

Levéltári Szemle, 29. (1979) 1–2. szám - Gál Judit: A sajtópolitika irányítása a Teleki-kormány idején, 1939–1941 / 181–199. o.

reformot Teleki már a kormány bemutatkozó beszédében megígérte, mint elődeitől örökölt feladatot. Az igazságügyminiszter szerint a munkálatok a jogrendszer jobboldali megreformálása jegyében folytak .

s0 Most már nemcsak a zsidók kirekesztéséről van szó, - mondotta Radocsay - mint a kamarai rendelkezéseknél, hanem arról, hogy a magyar sajtó „nemzeterkölcsi szempontból" hogyan működjék. A sajtótörvényjavaslat a honvédelmi törvény, a kivételes hatalom felhatalmazásai alapján hozott jogszabályokat kívánta a béke idejére is állandósítani, „a törvényhozás útján véglegesen rendezni".

51 Az egész sajtót a kormány munkájának segítése szolgálatába akarta állítani, a vele ellentétes tevékenységet ártalmatlanná ül. lehetetlenné tenni. Kerettörvény lett volna, melynek felhatalmazása alapján a miniszterelnök már a törvényhozás hozzájárulása nélkül rendelkezhet a sajtóéletben. A miniszteri indoklás szerint a liberalizmussal, a bolsevizmussal és a forradalommal rokonszenvező sajtó vezetett az 1918-as forradalmakhoz és Trianonhoz. Ezért az ország külpolitikáját veszélyeztető és a társadalmi életet romboló propagandával szemben mérsékletre kell szorítani a sajtót, a túlságosan szabadelvű sajtószabadság korlátozása útján meg kell védeni az állam érdekeit, a nemzetietlen és bolsevista bírálatot meg kell akadályozni, a tekintélyromboló és tömegszenvedélyeket felizgató hangot vissza kell fojtani.

52 Jogosan tette fel ezután a kérdést Bajcsy-Zsüinszky Endre, hogy mi várható Teleki alkotmány felfogásától, ha abból üyen sajtótörvény következik, hiszen még a „totalitással kacérkodó" Gömbös Gyula sem korlátozta ennyire a sajtót.

53 A törvényjavaslatot a sajtó képviselői megvitathatták, de módosítást nem értek el. Miniszteri indoklásával együtt a képviselők között kiosztották, a parlamenti vitára a háború egyéb problémái miatt nem került sor. A sajtójogi rendszerhez hozzátartozott az utólagos királyi ügyészi eüenőrzés, és az ügyészségek feladata volt az engedélyezett és betiltott, Ületve kitiltott sajtótermékek jegyzékének vezetése, az eüenőrzés megkönnyítésére. Az ügyészségek a sajtórendészeti kötelespéldány alapján tettek javaslatot a sajtóvétség vagy sajtóbűncselekmény vádjával az eljárás lefolytatására. Vidéken az előzetes sajtócenzúra is az ügyészségek hatáskörébe tartozott. A vidéki sajtó irányításában a kormány akaratának érvényesítése a főispán, a törvényhatósági joggal rendelkező városokban a polgármester feladata volt. A miniszterelnökség és a külügyminisztérium sajtóosztályának, a szaktárcáknak, a VKF-nek utasításait megkapták a főispánok, akiknek gondoskodniuk kellett arról, hogy a kormány sajtópolitikája egyöntetűen érvényesüljön a vidéki sajtóban. Az utasítások (pl. az országgyűlési választások, a tumu-severini tárgyalások idején megküldött irányelvek) betartásának ellenőrzése a főispán személyes feladata volt. A rendelkezések megszegését táviratilag azonnal jelenteni keüett a miniszterelnökségnek.

54 Az ME Sajtóosztálya kikérte a főispán véleményét a területéről kért lapengedélyezési kérelem elbírálása előtt, a főispán pedig jelentést kért a rendőrkapitányság vezetőjétől a kérelmező személy politikai és nemzethűségj megbízhatóságáról. A főispán is kezdeményezett lapbetÜtást az ügyészség és a rendőrkapitányság meghallgatásával, ha a lap a helyi hatóságokat vagy a kormány intézkedéseit bírálta. 195