Levéltári Szemle, 29. (1979)

Levéltári Szemle, 29. (1979) 1–2. szám - Erdős Ferenc: A sárbogárdi járás főszolgabírájának tevékenysége az őszirózsás forradalom idején: 1918. október 31.–1919. március 21. / 11–20. o.

nemzetőrségi osztag parancsnoksága Sárbogárdon székelt, szükség esetén innen kérhettek rendfenntartó erőket a községek vezetői.

17 A hetente ismétlődő, újabb és újabb rendelkezéseknek, a községi nemzetőr-alakulatok feloszlatásának negatív hatása is volt. Vaj tán, ahol példamutatóan szervezték meg a rendfenntartó egységet 1918 végén a polgárőrség felállítása nem járt eredménnyel: ,fl katonák, kik a fegyverrel való bánáshoz értenek, nem hajlandók díjtalanul a polgárőrség kötelékébe lépni" — jelentette a községi jegyző. Kálóz elöljárói pedig arra kényszerültek, hogy a községi pénztár terhére 10 koronát fizessenek „az éjjeli szolgálatot" teljesítőknek. Sárkeresztúron is ellenezték a hazatért katonák a polgárőrség felállítását. Sárszentmiklóson tudomásul vették a változást: 60 főből álló polgárőrséget szerveztek.

18 A napidíj nélküli szolgálat ellen igen sok helységben tiltakoztak, de a legfiatalabb korosztályok elmenekültek a bevonulás elől is. Korniss főszolgabíró december közepén továbbította a községekbe Bartha Albert hadügyminiszter behívóparancsát. Kvasznay Miklós főhadnagy és 2 altiszt pedig azokra terjesztette ki a toborzást, akikre nem vonatkozott a katonati szolgálattétel.

19 A közellátás nemcsak a polgári demokratikus forradalom győzelmét követően, hanem azt megelőzően, sőt a proletárdiktatúra idején is kulcsfontosságú kérdésnek bizonyult. Rendkívüli erőfeszítéseket követelt a főszolgabírói hivatal tagjaitól és a községek vezetőitől is, különösen abban a helyzetben, amikor az élelmiszerek elosztásának felügyeletét a Nemzeti Tanács községi bizottságai látták el, de voltak olyan helységek is, ahol az elosztást a bizottság tagjai hajtották végre. November végén pedig sorra alakultak a közélelmezési bizottságok. Kalózon 12 tagú közélelmezési albizottságot, Sárosdon közélelmezési tanácsot, Alapon közélelmezési bizottságot hívtak létre. A főszolgabíróhoz beérkezett jelentések bizonysága szerint a Nemzeti Tanács községi bizottságai mellett működő közélelmezési albizottságok munkájában jelentős számban vettek részt a hazatért katonák képviselői is: cukrot, gabonát, petróleumot, sót, lábbelit, bőrt osztottak, de ügyeltek a rekvirálási utasítások betartására is. A járás főszolgabírája elsősorban a katonák és családtagjaik ellátására kötelezte a községeket, a korábban lefoglalt és el nem szállított gabona felosztásától sem zárkózott el. Az éhséglázadások, a vidéki forradalom elcsitulta után összeíratta az 1918. október 31-ig lefoglalt gabonamennyiséget: az adatok a földművesek kiszipolyozását bizonyítják, de fényt vetnek a nélkülözés méreteire is. A sárbogárdi járásban 1918. október 31-ig lefoglalt gabona mennyisége A község neve Búza Rozs Árpa Zab összesen Alap 4306 q 1458 q 853 q 1518 q 8135 q Alsószentiván 3540 q 526 q 22 q 224 q 4312 q Cece 1410 q 3572 q 300 q 165 q 5447 q Hercegfalva 4863 q 358 q 124 q 138 q 5483 q 18