Levéltári Szemle, 29. (1979)

Levéltári Szemle, 29. (1979) 1–2. szám - Erdős Ferenc: A sárbogárdi járás főszolgabírájának tevékenysége az őszirózsás forradalom idején: 1918. október 31.–1919. március 21. / 11–20. o.

A község neve Búza Rozs Árpa Zab összesen Igar 934 q 20 q 63 q iq 1018 q Kálóz 17587 q 1362q 1131 q 2279 q 22359 q Nagylók 9457 q 2707 q 1223 q 2248 q 15635 q Pusztaegres 6985 q 538 q 777 q 904 q 9204 q Sárbogárd 1322 q 1036 q 1103q 593 q 4054 q Sáregres 42 q 120 q 243 q 63 q 468 q Sárkeresztúr 1883 q 902 q 229 q 156 q 3170 q Sárosd 727 q 293 q 618 q 74 q 1712 q Sárszentágota 4698 q 1223 q 21 q 1010 q 6952 q Sárszentmiklós 1011 q 592 q 329 q 69 q 2001 q Szolgaegyháza 118q 95 q 180 q llq 404 q Vájta 893 q 399 q 210q 200 q 1702 q A lefoglalt gabona összesen: 91996q A lefoglalt gabona egy részét a községi ellátatlanok élelmezésére fordították, október 30-a után az elégedetlenség megfékezése érdekében az elöljáróságok és a Nemzeti Tanács helyi bizottságai is gabonavásárlásra kényszerültek: 1919 januárjáig összesen 11 850 q-t vásároltak.

20 Korniss megszervezte a cipészek, csizmadiák nyersanyagellátását. A járás területén dolgozó 81 kisiparosnak 2217 kg bőrt juttatott az Országos Készbőrközpont. Az elosztás feladata a főszolgabíróra hárult, aki figyelembe vette a hadirokkant, a javítófoltozó mestereket, valamint a hazatért katona cipészsegédeket is, nekik 1—2 pár cipőre való nyersanyagot utalt ki.

21 Az ország katasztrofális gazdasági helyete, a nyersanyaghiány, az élelmiszerkészletek csökkenése miatt a közellátásban nagymértékű fennakadás volt tapasztalható: a községek élelmezési bizottságai lisztet, sót, cukrot, petróleumot követeltek, a kereskedőknél felhalmozott készletek lefoglalása érdekében a főszolgabírói hivatalhoz fordultak. A közigazgatás vezetői mégsem vették figyelembe a nép nyomasztó helyzetét. Erre enged következtetni a vajtai jegyző 1919. január 26-án kelt jelentése, amelyben tudatta a főszolgabíróval, hogy a községben gabona nem rekvirálható. ft

A nép hangulata ma olyan, hogy . . . az elöljáróság nem vállalkozhat a meglevő készletek összeírására . . . az összeírok könnyen az életükkel fizetnék meg vállalkozásukat."

72 A tömegek elégedetlensége a szociaüsta forradalmat megelőző hónapokban fokozódott. A földosztást elrendelő 1919. évi XVIII. néptörvény nem elégítette ki a nincsteleneket: március elsején a szilfamajori, sárszentágotai és belsőmajori gazdaságokban termelőszövetkezet alakult.

23 A szocialista forradalom érlelődésének és győzelmének helyi sajátosságait részletesen nem vizsgálhattam, mert a főszolgabírói hivatal 1919. évi iratai igen hiányosan 19