Levéltári Szemle, 29. (1979)

Levéltári Szemle, 29. (1979) 1–2. szám - Gál Judit: A sajtópolitika irányítása a Teleki-kormány idején, 1939–1941 / 181–199. o.

telefonon. Figyelmük kiterjedt olyan megnyilatkozásokra is, melyek a cenzorok figyelmét elkerülték. A Magyar Nemzet burkolt németellenes sorainak átengedése, a nyilas lapok igazságot Szálasinak!" jelentésű ,/. Sz," jelzése törlésének elmulasztása miatt megrótták a cenzorokat. Egy-egy ilyen irányelv, vagy a sok eltérő felfogású cenzor egyikének figyelmeztetése után a cenzorok jobban ügyeltek, hogy a kormány velük szemben támasztott követelményeinek, elvárásainak eleget tegyenek. A Miniszterelnökségen állították fel a háború kitörésekor a Külföldi Sajtótermékeket Ellenőrző Hivatalt. Hatáskörébe tartozott — a kivételes hatalom felhatalmazása alapján — valamennyi vámkülföldről érkező sajtótermék előzetes, terjesztés előtti cenzúrázása. Ténylegesen a birodalmi Németország és Olaszország területén megjelent lapokat nem cenzúrázták. Ezeket 1940 januártól már nem is küldték a hivatalba, mert a német lapok állandóan panaszkodtak a késés miatt, egyes cikkek fekete nyomdafestékkel való lemázolását pedig — a német és az olasz sajtó központi irányítása miatt — nem vállalta a magyar kormány.

18 A KSEH sajtófigyelői szolgálatot is ellátott. Jelentést írt a kormánynak nemcsak a Magyarországra beengedett, hanem az itt nem terjesztett, de magyar szempontból jelentős lapokról, ezeknek Magyarországgal kapcsolatos állásfoglalásairól, cikkeiről. Véleményezte ill. javasolta összefoglalói alapján egyes külföldi lapok időszakos vagy végleges kitiltását, vagy számukra terjesztési engedély megadását. Már az 1914. évi sajtótörvény felhatalmazta a kormányt, hogy közérdekből az országból kitiltsa a külföldi sajtótermékeket. A külügyi és miniszterelnökségi sajtóosztály, a KSEH, a csendőrség, a Miniszterelnökség Nemzetiségpolitikai osztálya, a főispánok és a képviselők, sőt magánszemélyek javaslatára kezdeményezett kitiltások minisztertanácsi előterjesztését az ME Sajtóosztálya készítette el a kereskedelem és közlekedésügyi miniszter és a belügyminiszter számára, majd a közlekedés és postaügyi miniszter vonta meg a lap postai szállítási jogát. A határozatot a Budapesti Közlönyben kihirdették. A kitiltó határozatok miatt, és a háború előrehaladásával, a nyugat-európai országok német lerohanásával a beérkező lapok száma csökkent. Ezért a KSEH-t is bevonták a békeelőkészítő munkálatokba, feladatul kapták „a velünk barátságos és semleges sajtó megfigyelésének szolgálatát is."

19 A sajtó irányításában a Miniszterelnökség mellett a legfontosabb szerepet a Külügyminisztérium töltötte be. A Külügyminisztérium 3. sz. Sajtó és Kulturális Osztályának feladata volt a magyar sajtó képviselete külföldön, a nemzetközi sajtóegyezmények létrehozásában való részvétel, a magyar sajtó külpolitikai tevékenységének felülvizsgálata és irányítása; a külföldi sajtóval a hírügynökségekkel kapcsolatos valamennyi sajtórendészeti kérdés intézése, a külföldi sajtópropaganda irányítása és a Revíziós Liga külföldi propagandatevékenységének segítése; a kül- és belföldi sajtó tájékoztatása a magyar kormány külpolitikájáról, a Magyarországot érintő külpolitikai kérdésekről. A KÜM Sajtóosztályának legfőbb feladata volt, hogy a magyar sajtó külpolitikai tevékenységét a kormány célkitűzéseinek megfelelő mederbe terelje. A lapok tájékoztatása részben közvetlenül, részben az MTI útján történt. Az osztályvezető v. helyettese a jelentősebb budapesti lapoknak - épp így a külföldi laptudósítóknak — rendszeres tájékoztatást tartott. A sajtóértekezletek különösen megszaporodtak a nemzet187