Levéltári Szemle, 29. (1979)

Levéltári Szemle, 29. (1979) 1–2. szám - Gál Judit: A sajtópolitika irányítása a Teleki-kormány idején, 1939–1941 / 181–199. o.

A sajtó legátfogóbb és legfőbb irányítója a Miniszterelnökség Sajtóosztálya volt. Tevékenységét két részre: tájékoztató és közvéleményalakító, másrészt igazgatási szolgálatra bontották. Igazgatási hatáskörében a sajtórendészettel, a büntetőjogi és közigazgatási rendeletek végrehajtásával kapcsolatos ügyeket intézte: a lap alapításának és jellege megváltoztatásának engedélyezését, a sajtónyilvántartás — az ún. Magyar Sajtó törzskönyve — vezetését. Jóváhagyta a sajtókamara tagjai sorába a kamara választmánya által felvett tagok névsorát, mely csak ezáltal vált hatályossá. Az anyaország jogrendjével való egységesítés címén a miniszterelnök 1939 októberében rendelte el a laprevíziót a Felvidéken és Kárpátalján, 1940 szeptemberében Észak-Erdélyben. Ezeken a területeken az újságíróknak, lapkiadóknak és lapszerkesztőknek úgy kellett kamarai felvételüket kérniük, hogy egyúttal csatolják lapjuk 1938. december 1. után írott cikkeit. Felvételük után a kamara taglétszámában a zsidók aránya 1941. március 15-re már az engedélyezett 6%-ot sem érte el terjesen. A 2425 főből 136 volt zsidó, 14 kivételezett.

16 A Sajtóosztály igazgatásrendészeti hatáskörébe tartozott a rotációs papír elosztásának a hadigazdálkodás keretei között fontossá vált intézése. Maximálták az egyes lapféleségek oldalterjedelmét. 1939. szeptember 2-án a politikai lapok oldalterjedelmét 2/3 részükre, a kisebb lapokét felére csökkentették. A lapterjedelem korlátozásának természetes következménye volt a lap színességének csökkenése, a feleslegessé vált munkások és alkalmazottak elbocsátása. Az üzleti érdekekre való tekintettel a lapok az ünnepnapok előtti héten meghatározott plusz oldal térje delem-keretet kaptak, melyet kizárólag hirdetésre fordíthattak. A Sajtóosztály feladata volt a közüzemi hirdetések elosztásának véleményezése is. Ez növelte a sajtó függését: a sok pénzt jelentő hirdetések érdekében a sajtót, mint üzleti vállalkozást tekintő laptulajdonosok meggondolták, érdemes-e ujjat húzni a Sajtóosztállyal. A Sajtóosztály véleményezési ügykörében elbírálta a kereskedelempolitikai kedvezményekkel kapcsolatos kérelmeket, a hírlapírók vasúti és távbeszélődíj kedvezményeinek kérelmét. A Sajtóosztály tájékoztató és közvéleményalakító tevékenységének célja a kormány szerint ,fl társadalom egységes nemzeti felfogásának" kialakítása volt.

17 A sajtó által követendő irányelveket a kormány az ME Sajtóosztályán keresztül határozta meg és juttatta el a szerkesztőségeknek 1939 szeptemberében. Tájékoztatót tartott a budapesti lapoknak hetente többször, a vidéki lapoknak hetenként. A vidéki sajtónak ezen kívül a főispánokon keresztül adtak útmutatásokat az egyes hírek feldolgozásának szempontjairól. A rendszeres tájékoztatásokon kívül egyes konkrét kérdésekről a Sajtóosztály szóban vagy távbeszélő útján utasításokat adott. Ez a módszer egyben biztosította az utasítások titkosságát is. Az ME Sajtóosztálya határozta meg a sajtóellenőrző bizottságok (cenzúra) működésének irányelveit, felügyelte tevékenységüket. Legszorosabb kapcsolatuk a Budapesti Sajtóellenőrző Bizottsággal volt, minthogy a budapesti, országos lapok felügyelete volt a legfontosabb. Miután az általános irányelveket a sajtóosztály 1939 szeptemberében a cenzúrának is megküldte, a későbbiekben konkrét intézkedéseket tett, többnyire 186