Levéltári Szemle, 29. (1979)

Levéltári Szemle, 29. (1979) 1–2. szám - Kovács Kálmán: A Magyarországi Tanácsköztársaság visszhangja kilenc európai tőkésország sajtójában / 119–148. o.

folytán felbomlott. A parasztok földet akartak, hogy közösen műveljék, a városi dolgozók pedig teljes változást. A cári Oroszország megszületése lehetővé tette a magyar szocialista forradalmat és biztosítja annak fejlődését. A proletariátus Moszkva példája szerint akar élni és a kommunista termelést megvalósító rendszert felépíteni. Smuts, Pesten meggyőződhet arról, miként torzítja el a nyugati sajtó a tényeket — írja a L'Humanité.

36 II.) AZ INTERVENCIÓ AZ ÉSZAKI HADJÁRAT KEZDETÉIG 1919. április 16. - május 25. 1. Az intervenció kezdete (V. 2-ig) A Tanácsköztársaság helyzetéről 1919. április második felében a dokumentumaink között található híranyag kronologikus sorrendben a következő képet festi: Már március 30-án jelentették a tudósítók Amszterdamból, a négy nagyhatalom katonai parancsnoksága tudomására adta a Négyek Tanácsának, hogy a bolsevizmus elleni harcot Magyarországon és Oroszországban haladéktalanul meg kell indítani, mert különben a Rajnánál lesz a harctér. Április 12-én az Action Francaise a maga provokáló hangnemében közli, hogy a magyar sajtó elégtétellel emeli ki az antant tétlenségét, a burzsoázia tehetetlenségét, melynek folytán „átadta helyét a proletariátusnak"; a Tanácskormány folytatja a magántulajdon kisajátítását s ez tiltakozást és forrongást von maga után. „A magyarországi ruszinok kérik a prágai kormányt, szállja meg területüket, a magyar antikommunisták pedig delegációt küldenek Párizsba, ahol kérik, az ántánt szállja meg Budapestet." Ennek következményeként Románia, Szerbia és Csehszlovákia megegyezett, hogy francia tisztek vezetésével közös katonai operációt indítanak. Április 15ién a Deutsche Allgemeine Zeitung-ban olvashatjuk a lap budapesti munkatársának jelentését, amelyben elparentálja a proletárhatalmat, mert az már annyira meggyengült, hogy az intervenciónak — bár ezt a szót nem említi, de a szövegből nyilvánvaló, mire utal — nem lesz sok dolga. , A nemzeti fellobbanás szűnőben van — írja a tudósító - és egy maroknyi nemzetközi álmodozó uralja a népet; ezek nyíltan hirdetik, őket nem Magyarország léte, hanem csak a világ proletariátusának győzelme érdekű." Jellemző, hogy a katonai intervenció kezdetétől nem beszélnek már „nemzeti kommunizmusról", hanem a „Moszkva ügynökeiről", akiknek megsemmisítése a „szenvedő magyarok érdekében van". E szenvedés illusztrálására részletezi a cikk, milyen szörnyű és tarthatatlan a helyzet Budapesten, a „halott városban", ahol éhínség fenyeget, ahol „munkanélküli csőcselék tölti ki bosszúját a tehetősebb polgárokon". Elfoglalják lakásaikat, lefoglalják árukészleteiket; a kereskedőket, értelmiségieket, hivatalnokokat, ügyvédeket „mint haszontalan és semmirekellő egyéneket" téglagyárakban és bányákban dolgoztatják. A paraszt nem ad élelmiszert a fővárosnak, fegyverrel védi udvarát, házát, marháját, s a földjét 140