Levéltári Szemle, 29. (1979)

Levéltári Szemle, 29. (1979) 1–2. szám - Andrássy Antal: A Tanácsköztársaság funkcionáriusai ellen folytatott megtorlás: büntetőperek Somogyban, 1919–1920 / 109–118. o.

parancsának teljesítése is bűncselekmény és a megfélemlítésben mind résztvettek. így érjük el azt, hogy a becsületes jogelvek mindenkori uralma dokumentálva lesz és a bíróság ezek sérthetetlensége mellett tesz tanúságot,"

11 A proletárdiktatúrát is kiszolgáló Révy igyekezete úgy látszik nem volt elegendő Prónaynak és somogyi elvbarátainak, mert három nap múlva, szeptember 13-án Kovács Antal alezredes, vármegyei katonai parancsnok megfenyegette őt és a törvényszék elnökét. Az „... eset alkalmával bizalmasan arról értesültem, hogy Kovács alezredest katonai környezete csak nehezen tudta attól visszatartani, hogy a törvényszék ötös tanács elnökét, engem s a védőket le ne tartóztasson."

12 A törvényesség korabeli szintjére további magyarázat véleményem szerint felesleges. Pedig úgy a vád, mint az igazság képviselői régi, kipróbált jogászok voltak. A politikai vádpontokat, melyeket a lakosság többsége nem tartott törvénytelennek, országosan és így Kaposváron is úgynevezett köztörvényes váddal, közönséges bűncselekmények hamis vádjával egészítették ki. Hamarosan ezek szinte elnyomták a politikai jelleget. A főbb vádpontok a Kaposvári Törvényszéken a következők voltak a Tanácsköztársaság résztvevői elleni perekben: Gyilkosságra való felbujtás, gyilkosságra való szövetkezés, személyes szabadság megsértése, zsarolás, lopás, sikkasztás, orgazdaság, csalás, bűnpártolás, hivatali hatalommal való visszaélés, annak színlelése, másnak jogtalan vagyoni haszonszervezése !

l3 A rögtönítélő bíróság mellett szükséges volt a megfelelő gyors nyomozó eljárás a vád pontjainak az összeállításához. A rendőrség nyomozói mellett a IV. katonai kerületi parancsnokság hírszerző osztályának (Kaposvár, Fő utca 14. sz.) tisztjei, élükön Bakay Árpáddal nyomoztak, illetve kihallgattak és jegyzőkönyveket vettek fel a letartóztatott kommunistákról. Itt a legbrutálisabb módszerekkel vallatták a letartóztatottakat, szinte kivétel nélkül félholtra verték valamennyit. A felvett jegyzőkönyvek értékét erősen csökkenti a fizikai kényszer hatása alatt kicsikart vallomás.

14 Az ügyészség, mely vizsgálóbírói jogkörrel rendelkezett, a Tanácsköztársaság megdöntése után közvetlenül rendelkezett a rendőri hatóságokkal, letartóztatásokat rendelhetett el. Az alakszerű nyomozás és perorvoslat gyakorlati kizárása szabad kezet adott a hatalom birtokosainak. A bírósági, az akkori fogalom törvényszéki, eljárás gyorsításával a peranyagok tartalmi vonatkozása és jellege is változott. A törvényesség félre állításával így nem született vizsgálóbírói jegyzőkönyv és vádindítványi észrevétel sem. Azaz a vád alapját a rendőrségi, a katonai nyomozók kihallgatási jegyzőkönyvei, a detektíyjelentések és a besúgók vallomásai, valamint a fő tárgyalási jegyzőkönyvben rögzített vallomások alkották. így a nyomozati iratok közül a kaposvári törvényszéki anyagokban a következők találhatók: besúgók feljelentései, hivatali személyek terhelő jelentései, rendőrök, detektívek, csendőrök, katonai nyomozók jelentései, gyanúsított és tanúkihallgatási jegyzőkönyvek, valamint az államügyészség kihallgatási jegyzőkönyvei, melyek lényegretörők és többségükben történeti értékűek. Lásd pl.: Latinca Sándor augusztus 30-i, szeptember 10-i, Ül. szeptember 16-i kihallgatási jegyzőkönyvei. Különösen az utolsó érdemel figyelmet, mert ebben Latinca rövid életrajza, életútja megtalálható. Ugyanakkor a megye 112