Levéltári Szemle, 29. (1979)

Levéltári Szemle, 29. (1979) 1–2. szám - Andrássy Antal: A Tanácsköztársaság funkcionáriusai ellen folytatott megtorlás: büntetőperek Somogyban, 1919–1920 / 109–118. o.

1919 február-március havi balratolódásáról is közölt értékes adatokat.

15 A történetkutató az események pontosabb rögzítését, a konkrétságot ellenőrizheti ezen irattípusnál. Az ügyészségi iratok között a legértékesebb irattípus a vádindítvány, mely a nyomozás lezártával az ügyész által összesített, büntethető vádakat tartalmazza. A törvényesség betartásakor az ügyésznek feltétlenül ügyelnie kellett, hogy ezek elfogadható módon bizonyítható tények legyenek. Most sem az indulatok elszabadulása, sem a rövid nyomozati idő ezt nem tette lehetővé. A vádindítvány elkészülte után az ügyet a törvényszékre átküldték, lévén az épület egy, így a postai ügyintézés kikapcsolható volt. A felmentett, ül. a törvényszék által megszüntetett ügyek iratait visszaküldték az ügyészségre, míg a törvényszéki ügyek természetes, hogy a saját irattárukba kerültek. A törvényszéki iratok között a tárgyalási, Ül. a főtárgyalási jegyzőkönyv, valamint az ítélet képviseli erős kritikával a történeti értéket. Természetes, hogy a burzsoá restaurációt szolgáló törvényszéki ítéletet, a tanúkihallgatási jegyzőkönyveket megfelelő kritikával kell kezelnünk. így például Peinhoffer Lajos és társainak, a kaposvári munkástanács és direktórium tagjainak a pere 879 lapot számlál. A nagymennyiségű nyomozati és ügyészségi iratok mellett az 1919. november 26—28-án megtartott főtárgyalás utáni ítéletből is végigkísérhető a 22 vádlott tanácsköztársasági szereplése is. Természetes, hogy rendkívül szűkszavúan sorolja fel a vádat és a sorok mögött, leszámítva a polgári bíráskodás zsargonját, kirajzolódik a direktórium és a munkástanács tevékenysége.

16 Megemlítendő, hogy e peranyagban találhatók Latinca dokumentumok is. Latincát meggyilkolása előtt, ebben a perben, a munkástanács, illetve a direktórium perében óhajtották elítélni. A bírósági ítéletek egy részének másolati példányai megtalálhatók a Somogy megye Alispánjának 1929-es iratai között.

17 Az ítéletek fogalmazásának és nyelvezetének lehántása és a kellő kritika után, megkapjuk a történeti tényt, eseményt. így például a somogyi termelőszövetkezetek vezetőinek 23 oldalas ítéletében az 1919-es termelőszövetkezeti gazdálkodásra, a termékcserére, a közellátásra kaphatunk felvilágosítást. A főváros ellátására délszláv területről állatokat csempésztek be és azokat Budapestre szállították.

18 A gyorsított bírói tárgyalás az előzőket is közönséges bűncselekménynek, tütott haszonszerzésnek állította be és ítélte el a perbefogottakat. A bírák néhány héttel korábban még másként ítélkeztek. Most igyekeztek ismét megszolgálni a kapitalistáknak a visszakapott bizalmat, és készséges kiszolgálói lettek a restaurációnak. A törvényszéki büntetőperek iratai között a Tanácsköztársaság idején keletkezett iratokat, ún. bűnjeleket is találunk. így szinte valamennyi nagyobb 1919—1920-as perhez csatoltak tanácsköztársasági iratot. Ezek értéke jelentős, mert többségük lényeges adatokat tartalmaz. így például Hudra László és társainak pere (1920-B. 154. 1. szám.) között megtalálható a balatonberényi ellenforradalmi mozgolódásról szóló jelentés és intézkedés. Hasonlóan itt található az is, hogy augusztus 7-ig a letartóztatott ellenforradalmárokat a keszthelyi vörösőrök tartották fogva. Gyura János perében (1920—B. 978. szám^ például az agrárproletárok 1919 előtti és alatti szervezéséről találunk iratokat. A Kaposvári Cukorgyár bizalmijainak perében (1921 ~B. 29. szám) eredeti tanácsköz113