Levéltári Szemle, 29. (1979)

Levéltári Szemle, 29. (1979) 1–2. szám - Andrássy Antal: A Tanácsköztársaság funkcionáriusai ellen folytatott megtorlás: büntetőperek Somogyban, 1919–1920 / 109–118. o.

kivételével valamennyi tanácsköztársasági megyei vezetőt már letartóztatták. Kovács Miksa megyei párttitkár és Schneller Béla megyei munkástanács tagon kívül, augusztus első hetében többen nem emigráltak. Ennek oka az volt, hogy augusztus első napjaiban a helybeli ellenforradalmárok, akik eddig meglapultak, vagy a tanácshatalom különböző szerveibe, — fegyveres erők, közigazgatás — épültek be, most nyíltan színre léptek. A megye addigi katonai parancsnoka, Török alezredes, készséges kiszolgálója lett az ellenforradalmi restaurációnak és 9-én 379/hdm. szám alatt parancsot adott a megyei karhatalom felállítására. Igaz ezzel, a már fegyveres karhatalmi szolgálatot, letartóztatásokat végző tiszti, altiszti szakaszokat szentesítette. Augusztus 3-tól kezdetben csak néhány leszerelő vöröskatonát tartottak fogva, 2-3 nap múlva viszont a Vörös Hadseregben is szolgálatot vállalt tisztek tartóztatták le a kommunistákat, a volt vöröskatonákat. A megyeszékhelyen a törvényszéki fogházon kívül, a Baross laktanyában, a katonai nyomozó pincehelyiségeiben, a rendőrség, a csendőrség, a megyei katonai parancsnokság, valamint az ún. kisgazda század Fő utcai szálláshelyén tartottak fogva kommunistákat. Az akkori járási székhelyeken szintén megteltek a szolgabírói és csendőrségi fogdák, valamint a járási börtönök a letartóztatott tanácsköztársasági helyi vezetőkkel. Különösen nagy számban tartottak fogva falusi funkcionáriusokat Marcaliban és Csurgón. Augusztus közepétől az akkori megye területén „tevékenykedett" a fehérterror leghírhedtebb tiszti különítménye, a Prónay század. Augusztus 19—25. között Kaposváron és környékén, majd Fonyódon, illetve Marcaliban, szeptember elején Csurgón és környékén gyilkolta meg a letartóztatottak közül a vezetőket. A Prónay századán kívül a megyében mintegy féltucatnyi ún. kisgazda-század, gazdag parasztokból álló fegyveres különítmény, valamint a Madary, a Kirchner-féle század, az öreglaki gróf, a Jankovich—Bésán féle szadista gyilkosokból álló különítmény gyilkolta a proletárdiktatúra helyi vezetőit. A megye területén, 1919. augusztus 31-én csak az ellenforradalmi karhatalmi erő három páncélvonattal, 17 géppuskával és mintegy 6000 fős létszámmal rendelkezett, a nemzeti hadsereg egységeit nem számítva.

4 A megyei törvényszéki fogházban letartóztatottak életét augusztus 21-én a börtönbe betört fehér különítményesek tettlegessége keserítette meg. Ugyanakkor pedig a fogházból elhurcolt dr. Szántó Imrét végezték ki a Prónay század tagjai. Prónay visszaemlékezésében írta, hogy a Tanácsköztársaság exponenseivel Kaposváron kesztyűs kézzel bántak, ezért szolgáltatott ő igazságot! Ellenforradalmár földbirtokosok, tisztek információi után kellőleg tájékoztatta magát és kapcsolatba lépett a megye katonai parancsnokával Kovács Antal alezredessel.

5 Miután megállapították, hogy a Tanácsköztársaság lefogott vezetőit a megyei törvényszék ötös tanácsa nem fogja halálra ítélni, ők megfelelő tisztek, altisztek felhasználásával meggyilkolják. Szeptember elejéig ugyanis alig egy hónap állott rendelkezésre a régi szervezeti formában újból funkcionáló megyei törvényszéknek. Augusztus 4-én a Peidl-kormány rendeletben közölte a régi bíróságok és államügyészségek működésének visszaállítását. A rendelet első paragrafusa kimondta: — ,A bíróságokról és államügyészségekről 1919. évi 110