Levéltári Szemle, 29. (1979)

Levéltári Szemle, 29. (1979) 1–2. szám - Hőgye István: Zempléni pedagógusok a Tanácsköztársaság szolgálatában / 99–107. o.

Hőgye István ZEMPLÉNI PEDAGÓGUSOK A TANÁCSKÖZTÁRSASÁG SZOLGÁLATÁBAN Pedagógusok, a ,,nemzet napszámosai", akik korábban daccal, ösztönös mozgalmakkal ellenálltak, lázadoztak az úri rend és intézkedései ellen. 1919. március 21. után cselekvő részesek lettek, a proletáruralom célkitűzéseinek aktív végrehajtói. Gazdasági, anyagi helyzetük 1919 tavaszára válságosra fordult, az elértéktelenedett fizetésből alig tudtak élni, a drágasági és más segélyek, pótlékok általában késve érkeztek, vagy nem is jutott el kezükig. A háború idején, ha nem voltak katonák sok kellemetlen közigazgatási feladatot bíztak rájuk, hadikölcsönök jegyzése, termény begyűjtésben segédkezés stb. A frontról, fogságokból sokan fáradtan, fásultan, bénán tértek haza, mások éppen ekkor, az események által lettek az új eszmék híveivé. A régi iskolapolitika nem a nép érdekeit szolgálta, a tanító pedig együtt élt a néppel, látta, érezte gondjait, de tehetetlenül tűrni kényszerült. Az iskolák kétharmad része a felekezetek birtokában volt. A papságnak kiszolgáltatott felekezeti tanítóság megalázó helyzetében, rendezetlen anyagi ellátatlanságában már régen vonzódott egy demokratikusabb rendszerhez, várt másító, újító iskolareformokat. Zemplén megye pedagógusai közül már a polgári forradalomban is sokan aktív résztvevők, a megalakult nemzeti tanácsokban többen tisztségviselők, főleg a falusi néptanítók soraiból.

1 A néptanítók az értelmiség legrosszabb körülmények között élő, legelnyomottabb rétege, érthető, hogy támogatta azt a rendszert, amelytől sokat remélt, amely az egyházi és világi iskolai hatóságok zaklatásai, sanyargatásai alól felszabadította. A javítani, tennivágyás, az elmaradt magyar közoktatásügy gyökeres átalakítása nem volt hatástalan nemcsak a haladó, hanem a politikában járatlanabb pedagógusok körében sem. Még azok is, akiknek a proletáruralom vagy néhány radikális intézkedése idegen volt, iskolareformjaiért támogatta az új rendszert.

2 A legtöbben, főleg a progresszív gondolkodásúak úgy vélték, hogy „ . . . a kommunista államberendezkedés olyan keret, melyben majd minden régi jogos és indokolt tanügyi kívánságot, reformtörekvést valóra lehet váltani. .. mindenki érezte egy nagy felszabadulás tisztító áramlatát, és a haladás elsőrangú lehetőségeit, mert előzőleg évek hosszú során át senkinek sem sikerült sem pedagógiai reformtervekkel, sem konkrét javaslatokkal az iskola sorsán lendíteni. . ."

3 1919. január 5-én megalakult a Kommunisták Magyarországi Pártja Tanítói Csoportja.

4 Célja, hogy a közoktatást a demokrácia szellemében megújítsa és a forradalmi eszmék szolgálatába állítsa, hogy a tudás, műveltség ne csak a kiváltságosak monopóliuma legyen. Zemplén megyében is megalakult, működött a tanítók szakszervezetének helyi csoportja, 99