Levéltári Szemle, 28. (1978)

Levéltári Szemle, 28. (1978) 3. szám - KRÓNIKA - Pap Gáborné: Az Országos Levéltár III. osztályának iratgyarapodása 1973–1977–ig / 803–818. o.

sajátított ingatlanokkal kapcsolatos ténykedésére kapunk belőlük adatokat. Az iratok megvásárlása nemcsak a két család itt őrzött levéltárainak kiegészítését jelenti, hanem a két család tagjainak a Horthy korszakban játszott fontos közéleti szerepe révén legújabbkori történetünkhöz szereztünk ezáltal becses forrást. Beszállítottuk és megvásároltuk a lándori Kéler család iratait, nevezetesen Kéler Sándor, Zoltán és Bertalan a XIX—XX. században három nemzedéken át működött pesti ügyvéddinasztia irodájának irathagyatékát. A család több tagja evangélikus egyházkerületi felügyelő volt, így evangélikus egyházi ügyek iratai, a családtagok irodalmi és jogi vonatkozású kéziratai, személyes irataik, diplomák mellett a család ingatlanaival, perekkel kapcsolatos iratok, családi levelezés csak kis részét alkotják az anyagnak. A jelentős mennyiségű irat a család három ügyvéd-tagjánál maradt peranyagból adódott. Említésre méltók a Széchenyi család, a Pálffy család XIX—XX. századi perei - XVI —XVII. századi eredeti iratokkal, permellékletként, - Csáky Ilona és ifj. Tisza István köteléki pere; Tormay Cecil, Szimonidesz Lajos perei; a Bossányi család pere XV—XIX. századi eredeti permellékletekkel. Az iratok közt egy 1473. évi oklevelet is megvásároltunk, amely I. Mátyásnak az alsólendvai Bánffy Pál részére Bolondóc váráról és a hozzátartozó helységekről szóló adománylevelét és a győri káptalan birtokba iktató levelét foglalja magában. A Zsakó család iratai Zsakó Gyula és Andor volt torockói, később budapesti lakosok hagyatékából került az Országos Levéltár őrizetébe. Az iratok főleg az erdélyi bányászattörténet szempontjából jelentenek értékes forrásanyagot. Nagyrészük a Zsakó család erdélyi, nevezetesen torockói és szurduki XVIII—XIX. századi birtokügyleteivel, erdőbirtokainak kezelésével kapcsolatos (haszonbérleti szerződések, levelezés). A család egyes tagjainak hivatali tisztségével összefüggő iratok főleg id. Zsakó István (1809-1892) bányamegyei bizottsági vezető és fia, István (1843— ) gyulafehérvári törvényszéki bíró tevékenysége során keletkeztek. Az iratanyag — terjedelemben és fonásértékben jelentős másik része a Fehér megyei Abrudbánya és Verespatak bányavárosok lakóinak, bányászoknak és más polgároknak a különböző jogügyleteit, városi magisztrátus és törvényszék előtt tárgyalt hagyatéki és más vagyoni kérdésekkel foglalkozó ügyek iratait tartalmazza. Igen jelentős történeti fonás a különböző bányászati vonatkozású iratanyag, köztük egy 1868. évi kimutatás 13 bánya termeléséről, a munkások fizetéséről, a kohók hozamáról. Abrudbánya 1867. évi bánya-statutuma, a bányatermékek beváltási rendszeréről készített jegyzék 1848-ból vagy a bányamegyei bizottmány 1869. évi választási jegyzőkönyve is értékes adatokat tartalmaz, csakúgy, mint az 1731—1823. évek közti adrudbányai lélekösszeírás, melyet a kolozsvári unitárius egyházi levéltár iratairól készített és hitelesített Kelemen Lajos. A Dessewffy családdal rokon nagybócsai Sárközy család iratanyaga kb. 9 fascikulus terjedelmű. A XVIII—XX. századi levéltár a családi levéltárakban szokásos iratokból áll: birtokjogi, hagyatéki, genealógiai, gazdálkodási, pénzügyletekkel kapcsolatos, és peres iratokból, valamint személyi iratokból és levelezésből. A Vertse család iratai 1882-től 1969-ig tartalmazzák a család levelezését, kis százalékban egyéb családi iratokat, okmányokat is. A levelek egy középosztálybeli hivatalnoki 808