Levéltári Szemle, 28. (1978)

Levéltári Szemle, 28. (1978) 3. szám - KRÓNIKA - Pap Gáborné: Az Országos Levéltár III. osztályának iratgyarapodása 1973–1977–ig / 803–818. o.

család közel 100 évet befogó három nemzedékének mindennapi életét, társadalmi helyzetét, problémáit, állásfoglalását tükrözik. A levelek legnagyobb része az első világháború előtti, a két világháború közötti időkből, illetve a felszabadulás utáni időszakból származnak. A 23 kötetbe foglalt levelezés társadalomtörténeti forrásértéke figyelemreméltó. A Gosztonyi család másfél csomónyi levéltári anyag, benne 14 középkori oklevéllel, Gosztonyi Miklós svájci lakos tulajdona, örök letétként került az Országos Levéltárba. Üj fond a családi levéltárak sorozatában a léczfalvi Keresztes család iratanyaga is. A két iratcsomó 1580-tól a XX. századig foglalja magában a család levelezését, birtokjogainak biztosításával kapcsolatos iratait, leszármazási táblázatait. Az iratokat letétként vette át az Országos Levéltár. A család 1619-ben Bethlen Gábortól kapott nemességet. A léczfalvi Keresztes család tagjai később is Erdélyben éltek, hol Elek híres kolozsvári sebészként működött 1829-ben bekövetkezett haláláig. Dr. Szilvay Gyula, a brémai Semmelweiss-Intézet orvosprofesszora két kötet xeroxmásolatot juttatott el hozzánk. A másolatok az ország nyugati felének 1944/45. évi kiürítésére és a zsidókérdésre vonatkozó német okmányokról készültek. A megküldött kötetek feltehetően gazdag adatanyaggal járulhatnak hozzá a korszak történetének feldolgozásához. Új fonddal egészült ki a testületek, intézmények levéltárainak sora is, a Magyar Cserkészszövetség levéltárával. Az 1921—1947. évkörű iratok közel 17 fm terjedelemben az Országos Levéltárba kerültek, miután a volt Cserkészszövetség vezetőségi tagja őrizte eddig lakásán. Az anyag az általános központi és egyes csapatiratok mellett a nemzetközi levelezést, a gödöllői Jamboree (1933) szervezésével és lebonyolításával kapcsolatos iratokat, az 1947. évi Paris-Moisson-i Jamboree alkalmával létrejött csekély mennyiségű iratot, valamint fegyelmi és pénzügyi iratokat is magában foglal. A következő kisebb kiegészítésekkel gyarapodtak családi levéltári fondjaink: Értékesen egészíti ki a már itt őrzött magyaróvári Habsburg levéltár birtokjogi részét az az adománylevél, amelyben Mária Terézia 1772-ben leányának Mária Krisztinának adja a magyaróvári uradalmat, a majorátus feltételeivel, felsorolva az uradalomhoz tartozó összes helységet és tartozékokat. Az óvári gazdasági tanintézet létesítésével kapcsolatos levelezés, szerződések 1977-ben vásárolt fotókópiái szintén hasznos bővülését jelentik a magyaróvári uradalom fondjának. Ugyancsak a Habsburg családi levéltárhoz került az a néhány levél, melyet Albrecht főherceg levelezéséből vásároltunk. A levelek egy részét leánya, Marié Therese írta, kinek már jelentős anyaga van a Familienarchivban. Az ő újabb leveleinek évköre 1883—1889. Férjétől, Philipp württembergi hercegtől és gyermekeitől (Albrecht unokáitól) is szerepel mintegy tíz levél. A többi levélíró közt találjuk G. Rohan, Trautmannsdorf, Zichy-Kolowrat Valerie nevét is; a rokonok közül Albrecht unokahúga Isabella spanyol uralkodónő, ki fia, XII. Alfonz javára 1870-ben mondott le, 1875—77. évi levelei; unokatestvére, Marié Henriette belga királyné (1873) levelei említésre méltók. A megvásárolt 40 levél (1872-1891) magánlevelezés, helyenként politikai célzásokkal is megtűzdelve. Forrásértéke, hogy a főhercegi család és a velük rokonságban levő európai uralkodóházak, valamint az osztrák arisztokrácia tagjainak, az uralkodóosztály legfelsőbb rétegének életére vet fényt. 809