Levéltári Szemle, 28. (1978)

Levéltári Szemle, 28. (1978) 3. szám - ADATTÁR - Pecze Ferenc: A hazai agrárfelsőoktatási hálózat kialakulása: III. folytatás / 695–725. o.

küszöbén és főleg az 1918-1919. évi forradalmi átalakulások nyomán tesznek. A szakképzés ügykörét nem csupán közös osztályba, hanem gyakorlatilag főosztályban (IX.) vonják össze. Valamennyi gazdasági akadémiát, továbbá a budapesti állatorvosi főiskolát ebbe a szervezeti függőségbe illesztették. Az integrálás értékét növelte, hogy a főosztályban a mezőgazdasági kísérletügy felügyelete is helyet kapott. A Selmecbányái erdészképzés központi igazgatását másik főosztály megfelelő osztályára bízták. Egészében tehát a IX. főosztály a szakoktatást és a kísérletügyet csekély kivétellel köteles volt irányítani; ezeken a területeken majdnem kizárólagos jogkört gyakorolt. A polgári demokratikus népköztársaság alatt a Berinkey-kormány a földreform törvényi szabályozásával közel egy idő ben az állatorvosi főiskolát — egyetemi jelleggel — a tudományegyetemekkel és a műegyetemmel egyenrangúvá nyilvánította. Az agrárszakoktatási és kutatóintézetek igazgatására a tanácsköztársasági földművelésügyi népbiztosságban különálló osztályokat (IX-A, IX-B), valójában főosztályt szerveztek. Ezeken belül az ügyosztályi tagozódással a felső irányítás kellően összpontosított és egyben sokoldalúan differenciált tárcaszervezetre épült.

202 Jegyzetek ii9 Az egyetemtörténeti munkákban az intézetalapításokról sokszor előforduló adateltérésekre tekintettel általánosságban lásd: World List of Universities 1975-1976. Paris, 1975. és The World of Learning 1976-1977. London, é.n. 1-2. köt. Közvetlenül a külföldi agrárfelsőoktatási intézetek keletkezésére, fejlődésére és szervezetére v. ö.: Gatlih — Kornev — Litvinenko, Szeljszkohozjajsztvennüe VUZÜ SZSZSZR. Moszkva, 1965. H. T. Williams (szerk.), L'enseignement agricole au niveau universitaire. Paris, 1965. 120 Lásd: Linhart György, A magyarországi felsőbb gazdasági tanügy újjászervezésének kérdése. Magyaróvár, 1898. 2, 18. 1. (2. kiadás uo. 1900). Károly Rezső, A gazdasági szakoktatás Magyarországon és külföldön. Bp., 1909. UŐ., A mezőgazdasági főiskola kérdése. Bp., 1911. 3-8. 1. OLt K 168 FM. ált. 1873. 643; 1874. 13.628; 1881. 371; 1882. 1833. sz. Uo.K 184 1914. 340. sz. A hazai szakfelsőoktatást is érintő legújabb külföldi irodalomra v. ö.: O. Neuloh — W. Rüegg (szerk.), Student und Hochschule im 19. Jahrhundert. Göttingen, 1975. tanulmánygyűjteményt és Karl-Heinz Manegold, Universitat, Technische Hochschule und Industrie. Berlin, 1970. 22-26.1. 121 V. ö.: Császár Mihály, Az Academia Istropolitana — Mátyás király pozsonyi egyeteme oklevéltárral. Pozsony, 1914. Csizmadia Andor, A pécsi egyetem a középkorban. Bp., 1965. Karol Rebro, Academia Istropolitana. Svet vedy 1965. Uő., K dejinám Academie Istropolotany. Slovenská archivistika 1967.1. sz. 3-28. old. Adam Vetulani, A pécsi egyetem, valamint a krakkói és a bécsi testvéregyetemek alapításának körülményeiről. Jubileumi Tanulmányok (Csizmadia Andor, szerk.) Pécs, 1967. 21—52.1. Frantisek Kavka, A prágai Károly egyetem, a pécsi egyetem és Dél-Magyarország a XIV. században és a XV. század elején. Uo. 87—96. 1. 717