Levéltári Szemle, 28. (1978)

Levéltári Szemle, 28. (1978) 3. szám - ADATTÁR - Pecze Ferenc: A hazai agrárfelsőoktatási hálózat kialakulása: III. folytatás / 695–725. o.

122 V. ö.: R. Havel — Zd. Hornof, Jan EvangélistaPurkyne — Akadémia. Praha, 1962. M. I. Radovszkij, M. V. Lomonoszov i Peterburgszkaja Akademija Nauk. Moszkva — Leningrád, 1961. Günter Wendel, Die Kaiser-Wilhelm-Gesellschaft 1911— 1914. Berlin, 1975. Jaroslav Folta, Vytváreni vedeckych ustavu v Nemecku 1870—1914. Praha, 1975. Grga Novak, Jugoslavenska akademija znanosti i urajetnosti 1866—1966. (Zagreb, 1966). M, Patkaniowski, Studia z dziegów Wydzialu Prawa Uniwersytetu Jagiellonskiego. Kraków, 1964. (J. Kar), 100 Jahre Hochschule für Bodenkultur in Wien 1872-1972. Wien, 1972.1. Bánd 8,147. old. Faculté des sciences agronomiques de l'Etat Gembloux-Belgique, 1973. Tóth József, Nagy-Britannia felsőoktatási rendszere. Bp., 1974. 1" K. Marx - F. Engels, Művei. 1890-1895. Bp., 1970.22. köt. 389.1. 124 V. ö.: Jurkowska — Komornicki — Litynski, Dzieje studiów rolniczych w Krakowie 1890—1962. Kraków, 1965. 155, s köv. 1. Ladányi Andor, A magyarországi felsőoktatás a dualizmus kora második felében. Bp., 1969. 22-35. 1. Zoltán Zoltán (szerk.), 25 éves a marxista közgazdászképzés. H. és é. n. 10, s köv. 1. P. L. Dressel - D. J. Reichard, The university department: retrospect and prospect. The Journal of Higher Education 1970. 5. sz. 387, s köv. 1. Z. Papic, Uticaj naucno-tehnicke revolucije na sadrzaj, metode i organizaciju univerzitetskog obrazovanja. Univerzitet Danas 1970. 9—10. sz. U. Steinlin, Strukturreform der Universitat. Schweizerische Hochschulzeitung 1968.1. sz. 125 Az összehasonlító módszer társadalomtudományi alkalmazása mind nagyobb teret nyer, v. ö.: Pach Zsigmond Pál, Nyugat-európai és magyarországi agrárfejlődés a XV—XVII. században. Bp., 1963. Horváth Pál, Tudománytörténeti és módszertani kérdések a jogtörténet köréből. Bp., 1974. John Gilissen, História porównawcza prawa a nauki historyczne i nauki prawne. Czasopismo PrawnoHistoryczne 1975. 1. sz. 25—40. 1. Max Steinmetz, Geschichte der deutschen Universitaten und Hochschulen. Studien zur Hochschulentwicklung. Berlin, 1971. 25. sz. 126 Július Bardach és Horváth Pál sokoldalúan kimunkálta komparatív módszert, különösen az egyetemtörténet művelésében, a szimmetrikus és az aszimmetrikus összehasonlítások megkülönböztetésével is alkalmazzuk, amire az 1975-ben nemzetközi tudományos tanácskozáson rámutattam: Isszledovanija po isztorii universzitetov is szravniteljnüj metod. (In:) Voproszü primenenija szravniteljnogo metoda v isszledovanijah isztorii goszudarsztva i prava. Universzitet imeni Eötvösa Lóranda. Bp., 1977.1. köt. 167-196.1. !27 A kérdést egykorúlag tanulmányozó szerzők olyan közös vonásokat találtak, hogy ,,a felsőbb mezőgazdasági oktatás tudományos alapon történjék" és a határtudományok támogassák vagy tanintézetei a legtöbb országban a fővárosokba gravitálnak. Károly Rezső, A mezőgazdasági főiskola kérdése. Bp., 1911. 7.1. 128 A brit egyetemeket a hagyományos két székhely városra utalással az oxbridge, továbbá a londoni egyetem, valamint az új egyetemek és a rendbrick válfajok szerint tagolták. Utóbbiak laikusokkal is irányítottak, konkrét pályákra készítenek fel és többnyire időszakunkban az 1870-es évektől a századfordulóig alakultak. 718