Levéltári Szemle, 28. (1978)

Levéltári Szemle, 28. (1978) 3. szám - ADATTÁR - Ambrus Béla: Kossuth Lajos londoni bankópere, 1861–1862 / 635–656. o.

csak ezeket a hatalmasokat ítéli el, „hiszen én szeretem Angliát... szívem érzelmeit sok szál köti Anglia népéhez ... Egy dolgot azonban elmondhatok teljes bizonysággal, hogy Ferenc József trónja egy nyomorúságos szeggel sem lesz szilárdabb, ennek az ügynek következtében. Az idő majd megmutatja igazam van-e. Ami pedig a 23 tonna bankót illeti - gondoskodni fogok róla, hogy ennek a mennyiségnek kétszerese legyen készen - amikor arra szükség lesz ,.."

60 A per ítéletei után a közvéleményt irányító sajtó többsége Kossuth mellett foglalt állást. Ennek a hatalmas fegyvernek használatát utánozni kezdte Ausztria is, amikor a Timest a második ítélet előtt pénzeim kezdte és saját érveléseit közöltette „ Vienna levelezője" tolmácsolásában. Toulmin a lapnak írt levelében hangsúlyozta az elkövetett ostobaságokat és közölte, hogy vannak eszközei megfelelő cáfoló tények közlésére, „törvényes idézésére" — s hogy a napilapok örömmel vennék a Times elleni cáfolatokat. A Times kockán forgó hitele, üzleti érdeke figyelembevételével „nyugdíjazta" viennai levelezőjét s egy újat alkalmazott Pestről.

61 Kossuth későbbi leveleiben egyre kevesebb reflektálás található a perrel kapcsolatos utórezgésekre. A nyilvánosságra hozott levélben írta: „ ... megcsömörlöttem az angol equity-tőr s következménye volt, hogy minden figyelme az olasz események bontakozása felé fordult, amely egyrészt a magyar légió kialakítására, részben pedig a hazai nemzetiségi erők megszerzésére irányult. A bankjegyper — mint Kossuth eltervezte és végrehajtotta — voltaképpen a pervesztés ellenére - megtépázta Ausztriát. A kétes értékű bírói ítéletek nem csökkentették Kossuth tekintélyét. Nem kis elégtétellel értesült Ausztria hangulatát tartalmazó ama hírről, hogy „a császár a bankjegypör óta úgy elkedvetlenedett, hogy a magyar ügyről hallani sem akar."

62 A per költségei A magyar ügy megmentése érdekében Kossuth kénytelen volt III. Napóleonhoz és Cavourhoz fordulni a költségek előteremtése céljából. A per előkészítésének konkrét feladataira — a szakértők, az ügyvédek, a fordítók stb. közreműködésének biztosítására pénz kellett. Kossuth gyakorlatból ismerte az előmunkálatok nehézségeit — hazai viszonylatban. Mennyire bonyolultabban jelentkezhettek ezek idegen talajon? Cavour és Napóleon azonnal felismerték a pernek Ausztriára hátrányos következményeit, ahol az amúgy is megrendült nemzetközi tekintélyt még mélyebbre lehetne süllyeszteni önkényuralma szellőztetésével. Cavour 2000, Napóleon 1000 fonttal segítette a per lebonyolítását. Kossuth tisztában volt azzal a nagy előnnyel, hogy a magyar ügy őszinte barátja Toulmin Smith mögötte áll. Kevés emberről nyilatkozott vissza emlékezéseiben, de róla megható emléket állított.

63 Arról nincs adat, hogy Kossuth személyes szuggesztivitásán kívül mennyi nélkülözhető jövedelmét fektette bele a per előkészítési műveleteibe. Ha ehhez a költséglavinához hozzátesszük a propagandagépezetet, napi postájának, a röpiratoknak a költségeit, bármekkora is volt a baráti segítség, valójában kiszámíthatatlan az az összeg, ami a tényleges perköltségen kívül tehertételként súlyosodott vállára. 651