Levéltári Szemle, 28. (1978)

Levéltári Szemle, 28. (1978) 3. szám - ADATTÁR - Ambrus Béla: Kossuth Lajos londoni bankópere, 1861–1862 / 635–656. o.

Március 14-én az alsóházi interpellációk során Duncombe Tamás finsburgi képviselő a következő kérdéseket szögezte a külügyi államtitkárnak. ,Minő utasításokat adtak Sir May ne rendőrfőnöknek az állítólagos pénzjegygyártásra vonatkozólag? Kinek a felhatalmazásával, kinek a költségére? Hogyan jutottak a nyomtatott jegyek egyikéhez ?" A sarokba szorított államtitkár végül is bevallotta az intézkedéseket és hogy a bankót a rendőrfőnöktől kapta. A másnapi angol sajtó keserű kifakadással összegezte a nyilatkozatokat és lopásnak minősítette a bankószerzést, továbbá, hogy „az angol rendőrséget a végett fizetik a nép adójából, hogy a polgárok vagyonát a tolvajoktól megóvja, miközben maga lesz tolvajjá s lopáshoz folyamodik, miszerint Ausztriának szolgálatokat tegyen".

22 Az angol parlament mindkét háza két táborra szakadt. Boncolgatták a keresetben emelt vádakat és igények jogosságát. Toulmin aggodalma igazolódott. Az alsóházi és a parlamenti interpellációkban elhangzott, a belügyminiszter és a külügyminiszter elleni támadások láthatóan Kossuth oldalára billentették az igazságszolgáltatás mérlegét. ,Ausztriát irtózatos rémület fogta el" mondta beszélgetés közben a miniszterek egyike.

23 Kossuth is ekként minősítette Bécs riadalmát, amikor a bankjegynyomás leállítását, azok elkobzását az angol törvények igénybevételével elérni nem tudta. Helyette Ausztria császára „rászánta magát, hogy angol bíróság előtt saját, legmagasabb személyében szálljon perbe egy szegény magyar számüzöttel..."

24 A keresetlevél Az angol kancellária ítélőszéke elé benyújtott panaszlevél egyes pontjainak tömörített tartalma: 1. Mint Magyarország királyának, csakis neki van egyedüli joga forgalomba hozni olyan jegyeket, amelyeken rajta van a királyi címer. 2. Magyarország pénzforgalma osztrák bank által kibocsátott jegyekből áll, amelyek a király felhatalmazásával kerültek forgalomba. 3. A panaszos tudomást szerzett arról, hogy Day és fia Kossuth Lajos megbízásából pénzjegy nyomatás céljából táblákat készített, amelynek a magyar nemzet vagy állam részére szóló különböző összegű jegyei Magyarországon forgalomba tétessenek,ezeket a továbbiakban áljegyéknek nevezte. 4. Az áljegyek szövege magyar, illetve nemzetiségi nyelvű, s a magyar királyi címerrel vannak ellátva. 5. Az áljegyek nagy része készen van és a nyomda a panaszos felhatalmazása nélkül szándékozik azokat kiadni, hogy ezáltal forradalmat szítson. Nem adott soha semmiféle felhatalmazást a Day cégnek ilyenek gyártására és Magyarországra való szállításra. Ezzel kárt okoztak. 642