Levéltári Szemle, 28. (1978)

Levéltári Szemle, 28. (1978) 3. szám - ADATTÁR - Ambrus Béla: Kossuth Lajos londoni bankópere, 1861–1862 / 635–656. o.

Kérelme 1. Határoztassék el a „Nemzeti jegyeknek címzett" táblák, szintúgy a nyomatott okmányok megsemmisítése. 2. Jelen perügy tárgyalásáig a cég eltiltassék ilyen áljegyek vagy bármi célzatú okmányok nyomatásától, kiadásától. 3. A panaszlottak perköltségben való elmarasztalását kéri. Kossuth megállapítása szerint ügyes fogás volt az ügyet a kancellária elé vinni, „mert egész Angliában nem találtak volna olyan bírót, amely elítélné Kossuthot. A Chanceriben nincsenek esküdtek, de nyilvános. Működése nincs a törvény betüihöz kötve s ezért méltányossági bírói széknek is nevezik". A bírói székbe „egy száraz argumentumokba belekövesült vén bírót választottak Sir John Stuart személyében, aki Angliának legbigottabb, legilliberálisabb bírája".

26 A lázas tevékenységtől megszállott Kossuth is sokallotta a tennivalókat s panaszkodott Ludvighnak: annyira el vagyok dologgal halmozva, hogy segítségre van szükségem. Naponként 5-6 órámat veszi el az ügyvédek utáni szaladgálás s velük való consultáció ... bosszantó időrablások ezek, vagy 12 darab prókátort, esetenként parlamenti tagokat s hirlapszerkesztőket kell rendre doktrinálni magyar dolgokkal, törvényekkel, azoknak philosophiájával ... Mily nehéz dolog angol koponyákba verni idegen dolgokat, keresve a magyar anyagot. Magyarázni kell a deákot".

21 A perköltség megszerzése A február 27-én benyújtott keresetre valamilyen választ kellett adnia Kossuthnak. A bevett szokás szerint 8 nap alatt, ha ,ft keztyüt forma szerint fel nem veszi és a tilalom feloldását nem követeli, a hozott végzésbe való megnyugvásnak tekintik és a felperes kérelme szerint elitélik." A kesztyűfelvételhez azonban pénz kellett. Kiss Miklósnak írta március 11-én: „Mwden per drága, Angliában kétszer drága a chenceri per. A perlekedés minden fogalmat meghaladóan költséges (alkalmasint erre számított az osztrák)". Majd írja a továbbiakban: ,JVekem nemcsak a magam védelmét kell fizetnem, hanem a három nyomtatóét is, kik különben feladják a pert... így vagyunk négyen alperesek ...A pert megelőző generális consultáció már mindegyike 2 -3000 frankba került... Szóval ha megnyerem a pert 1500 font alatt nem szabadulok, még ha a felperes elmarasztaltatik is költségben".

28 Néhány nappal később Kissnek írta: ,Jíahát a 2000 fontot nem tudom kicsinálni, nem lehet a keztyüt felvennem". Részletezi, hogy a per nem magánper, hanem egy nemzeté s ebben nem a pénz a lényeg, hanem a cél, hogy politikailag tönkretegye a császárt. Február 28-án Ludvighnak írt Turinba. Közölte, hogy a hercegnek (Napóleon) megküldte a keresetlevél s az elsődleges zárlati rendelet másolatát. „Irtózatos veszteség lenne morális szempontból, ha ezen megbecsülhetetlen alkalmat el kellene szalasztanunk" 29 643