Levéltári Szemle, 28. (1978)

Levéltári Szemle, 28. (1978) 3. szám - Leblancné Kelemen Mária: Újabb törekvések a középiskolai történelemoktatás támogatására a Nógrád Megyei Levéltárban / 547–555. o.

a közművelődési, tudományos intézmények segíteni a történelemoktatást, illetve milyen együttműködésre van szükség a muzeológusok, levéltárosok, könyvtárosok és az iskola, a történelemtanárok között a sikeresebb történelemoktatás érdekében. Ezek közül hozzánk - témájánál fogva — a Történelemtanítás és levéltár konferencia áll legközelebb. A levéltárak szerepe nem kisebb a történelemoktatásban, az ifjúság törté­nelmi tudatának alakításában, mint a múzeumoké, csak kevésbé ismert és elterjedt. A múzeumok pedagógiai munkájának lehetőségei kézenfekvőbbek, könnyebbek, mint a levéltáraké, de nem számosabbak és fontosabbak. 9 A helytörténeti olvasókönyvek, a forrás- és szemelvénygyűjtemények, a levéltárláto­gatások, tanítási óra, szakköri foglalkozás a levéltárban stb. ennek az együttműködés­nek már eddig is alkalmazott módjai, formái. Ezt az együttműködést bővíteni, a foglal­kozások módszertanát alaposabban kimunkálni, a rejtett lehetőségeket felkutatni, köz­kinccsé tenni volt hivatott ez a konferencia, azon túl, hogy számba vette: mit tettek eddig a levéltárak „az iskolai történelemtanítás és a történelmi tudat erősítésében végzett köz­művelődési tevékenységük során ?!" Mint követendő példára tekinthet a többi levéltár a Somogy megyei levéltárban már megvalósított kezdeményezésekre, gondolunk itt részben az iskolalevéltáros beállításá­ra, részben az Iskola és a levéltár című sorozat (Dokumentumok a szülőföldről ) már megjelent és tervezett köteteire; — az iskolalevéltáros és a tanárok szerkesztésében —; valamint az iskolai történelemoktatás, a közművelődés segítésének egyéb formáira. (Somogyi Almanach, levéltári évkönyvek, kutató klub létrehozása, a kiadványok nyil­vános tudományos vitái, a tanári továbbképzés fórumai stb.) 10 Látszatra talán eredeti témánkhoz nem tartozónak tűnik ez a kitekintés, a helytör­ténet fontosságának, a korszerű történelemoktatás mikéntjének kimunkálására törek­vő kezdeményezések áttekintése. Valójában tanulmányunk szerves része, hiszen első­sorban azt szerettük volna érzékeltetni, hogy az e témakörben 1972-ben napvilágot látott dolgozatunk óta hol, milyen kezdeményezések történtek. A már évek óta szinte krónikussá váló helyhiány miatt a még eddig meglevő lehe­tőségeinket is fel kellett számolni. Évek óta nem tudunk fogadni osztályokat, szakkö­röket levéltárlátogatás, műhelymunka céljából. Fel kellett számolni kamarakiállításun­kat, fotólaboratóriumunkat. (A folyosón is Dexion állványokon iratanyagot kellett el­helyeznünk.) Mi indokolja akkor e dolgozat megszületését? — teheti fel joggal a kérdést az olvasó. Arról kívánunk beszámolni, hogy egyre rosszabbodó körülményeink között mit tettünk a középiskolai történelemoktatás segítésére. (Közreadásával esetleg ötletet adhatunk ha­sonló helyhiánnyal küzdő levéltáraknak a segítség módjának megtalálásához.) Folytattuk az 1971-ben elkezdett kiadványsorozatunk megjelentetését: Adatok és források a Nógrád megyei Levéltárból (A Nógrád megyei Levéltár és a Magyar Törté­nelmi Társulat Nógrád megyei csoportjának kiadványa.). Összeírás: A nógrádi adózó nép viszonyai 1828-ban Helyzetkép a mai Nógrád megye községeiről az országos összeírás alapján. Salgótarján 1972. 549

Next

/
Oldalképek
Tartalom