Levéltári Szemle, 28. (1978)

Levéltári Szemle, 28. (1978) 3. szám - Farkas Gábor: A Fejér Megyei Levéltár közművelődési tevékenysége, 1975–1978 / 533–535. o.

Farkas Gábor A FEJÉR MEGYEI LEVÉLTÁR KÖZMŰVELŐDÉSI TEVÉKENYSÉGE 1975-1978 A Megyei Levéltár igazgatója az intézmény munkájáról a népművelési állandó bizottság előtt 1974-ben számolt be. Az ekkor készült jelentés a levéltár általános helyzetével foglalkozott; s többek között szólt a történeti értékű iratanyag feldolgozásáról, az anyag hasznosításáról, a tudományos publikációkról s a közművelődési tevékenységről, amely a hetvenes évek elejétől egyre nagyobb teret kapott a munkatervekben is. Most az ezt követő évek munkájáról számolunk be. A levéltárak közművelődési funkcióját az őrizetükben levő iratanyag jellege, értéke, állapota határozza meg. Ahhoz, hogy a levéltári anyag a közművelődésben hasznosítható legyen, egész sor igazgatási jejlegű feladatot kell elvégezni. A levéltár tehát nem úgynevezett „tiszta profilú" közművelődési, hanem igazgatási-, tudományos- és közművelődési célokat szolgáló intézmény. Ezért a szakalkalmazottak munkaidejének nagyobb részét is a közművelődési feladatokat megelőző munkákra fordítják, mivel azok elvégzése jelenti a közművelődési tevékenység eredményességét. A Megyei Levéltár közművelődési feladatait a kulturális miniszter, — mint a főfelügyeletet gyakorló országos szerv vezetője — által kiadott irányelvek és a Megyei Tanács VB igényei határozzák meg. Tevékenységi területe Fejér megyére és a két városra: Székesfehérvárra és Dunaújvárosra terjed ki. A levéltár közművelődési tevékenységébe tartozik a történeti szakirodalom, a sajtóanyag, a képanyag felkutatása, gyűjtése és hasznosítása. A levéltár összeállítja a történeti kutatást szolgáló segédleteket, továbbá népszerű és tudományos igényű tanulmányókat, közleményeket, cikkeket publikál. A szakalkalmazottak történeti előadásokat tartanak: konferenciákon, tanácskozásokon képviselik az intézményt és állásfoglalásaikkal segítik a levéltárhoz forduló szerveket közművelődés-politikai döntésük meghozatalában. A szakalkalmazottak levéltári anyag kiállításra való előkészítésében részt vesznek, és a történeti jellegű kérdésekben állást foglalnak. A helyi múzeum gyakrabban, (évente) más szervek évfordulókra készülve kérnek kiállítási anyagot. Sajátos közművelődési tevékenysége a levéltárnak, mint intézménynek a propagálása. Látogatók előtt előadásokat tartanak a meglátogatott részlegben tárolt anyag értékéről és ismertetik a levéltári munkát. Évente átlag 80 fő keresi fel ismerkedési célból az intézményt. Leggyakoribb az iskolai csoportok látogatása. A tanulók tanáraik kíséretében jelennek meg a levéltárban, ahol a tananyaghoz kapcsolódva helytörténeti adatokkal ismerkednek. A tudományos kutatás a levéltári közművelődés alapját képezi. Ennek eredményeként született munkák: — monográfiák, tanulmányok, közlemények, forrásközlések, 533