Levéltári Szemle, 28. (1978)

Levéltári Szemle, 28. (1978) 3. szám - Farkas Gábor: A Fejér Megyei Levéltár közművelődési tevékenysége, 1975–1978 / 533–535. o.

életrajzok, cikkek — a publikálás után a könyvtárakban, művelődési házakban, klubokban, iskolákban olvashatók, és történetszemlélet-formálásuk elvitathatatlan. Helytörténeti órákon kiadványainkból oktatnak pedagógusok, vagy dolgozatkészítés során adatainkat felhasználják. Évkönyvünk évente jelenik meg. 1975—1978 között adtuk ki a 8., 9., 10. és 11. köteteket. Ebből a 8. kötet zömmel Székesfehérvár múltjára közöl tanulmányokat, a 9. kötet Dunaújváros alapításának negyedszázados évfordulóján a régi Penteléről, majd a szocialista város történetének legjelentősebb mozzanatairól adott áttekintést. A 10. kötet üzemtörténeti tanulmányokat, a 11. pedig a II. Rákóczi Ferenc születésének 300. évfordulóján Székesfehérváron tartott emlékülés teljes anyagát tartalmazza. Ez utóbbiban három olyan országos jelentőségű forráspublikáció van, amely a helytörténeti kutatásoknál nélkülözhetetlen. A kiadványi tevékenység más területekre is kiterjed. Községtörténeti tanulmányokat készítünk, lektorálunk, illetve ezeket adatokkal egészítjük ki. 1975-től Bakonycsernye, Mór és Iszkaszentgyörgy publikálása történt meg, és kéziratban van, külső munkatársak segítségével Aba, Alap, Alsószentiván, Alcsútdoboz, Adony, Bakonykuti, Bakony sárkány, Baracska, Besnyő, Beloiannisz, Bodajk, Bodmér, Cece, Csákvár községek története. Ezek terjedelme egyenként 80—120 oldal. A községtörténeti monográfiák a levéltár eddigi (megelőző) munkájának egyik legfontosabb tevékenységét alkotják, melyet 8—10 év alatt teljesen meg akarunk valósítani. A levéltári propaganda eredményes változata a közművelődési ismeretek oktatása két középiskolai osztályban. Az 1977/78-as és az 1978/79-es tanévben levéltári alapismeretek című kurzus kezdődött. Ez két évig tart és év végén a tanulók vizsgát tesznek. Ismereteik alapján a végzettek a levéltárban szakalkalmazott III. státusban nyerhetnek alkalmazást, de megfelelő képzettséget kapnak ügyiratkezelésből is. Konferenciák. A levéltári szakalkalmazottak 1975—1978 között sokirányú előadói tevékenységet fejtettek ki. Ezeket általában társadalmi szervezetek keretein belül végezték. A Megyei Levéltár a fent jelzett években a MTA Veszprémi Akadémiai Bizottság Településtörténeti Szakbizottságával közösen három konferenciát rendezett. Ebből kettő Székesfehérváron (1975-ben és 1978-ban) egy pedig (1976-ban) Pécsen volt. A konferenciákon a Fejér megyei Levéltár szakalkalmazottai 16 előadást és hozzászólást tartottak. Eddig két rendezvény előadássorozata jelent meg nyomtatásban, az 1978. évi VEAB kiadvány szerkesztése folyamatban van, melyet a levéltár végez. A kiadványt anyagilag a VEAB és a Fejér megyei Levéltár támogatja. A VEAB több szakbizottságában is tevékenykednek levéltári szakalkalmazottak: így a társadalomtudományi és a kézmű vesipar-történe ti szekcióban is. Ez utóbbi rendezvényen előadókként vettünk részt. A helytörténeti kutatás bázisaként szereplő levéltár a Magyar Történelmi Társulat Keletdunántúli Csoportjának központja, itt dolgozik annak titkára. A társulat az országos rendezvényeket szervezi, az előadásokat koordinálja. 1976 decemberében, másodízben tartotta Székesfehérváron országos vándorgyűlését, ahol a keletdunántúli csoport tagjai is megjelentek. Közös rendezvényünk a Tudományos Ismeretterjesztő Társulattal 1976 márciusában volt, ahol a már említett Rákóczi évforduló emlékünnepsége volt. Előadói a levéltár belső illetve külső munkatársai voltak. 534