Levéltári Szemle, 28. (1978)

Levéltári Szemle, 28. (1978) 1. szám - LEVÉLTÁRI TECHNIKA - Scholz Tamás: A levéltári anyag gázzal történő fertőtlenítésének vizsgálata / 41–53. o.

után újabb CO

a mennyiséget vittünk a kazánba úgy, hogy a végső nyomás 4,2 atm legyen. Az etilénoxid beadagolásakor a nyomást higanyos manométerrel ellenőriztük, a C0

2 bevitelénél pedig ismét a fém manométert alkalmaztuk. A vizsgálatokat az ily módon előállított 1000 g/m

3 etilénoxid tartalmú, 4,2 atm nyomású etüénoxid -C0

2 gázeleggyel végeztük. A vizsgálatok során a kazánban a hőmérséklet 20 C° volt. A gázelegynek a papírkötegbe való behatolási sebességét a különböző kezelési (fertötlenítési) idő alatt történő, cm-ben kifejezett behatolási mélységben jellemeztük. Az egyes típusú mintánál, amikor a gáz behatolása a papírlapokkal párhuzamosan történik, a behatolási mélységet X-el jelöljük, a második típusú mintánál, amikor a behatolás a papírlapokra merőlegesen - a felületi normális irányából - megy végbe, Y-al jelöljük. Ez utóbbi esetben a behatolás jellemzésére aj felületi sűrűséget is alkalmazhatjuk, amelyet g/cm

2-ben fejezünk ki és amely megadja azt, hogy 1 cm

2 alapterületű hasábban hány g papír mennyiségen képes a gáz behatolni. Ez az érték (j) analóg az Y értékkel és ez is a papír szorpciós képességének a függvénye. Mindkét típusú (I. II.) mintánál különböző kezelési, fertötlenítési idők után mértük a behatolási mélységet. Az I. típusú mintáknál 2*12,5+12,10*12, és 30*12 azaz 14,17,22,42 perc után a II. típusú mintáknál pedig 30*12,60*12,90+12,120+12 és 180+12 azaz 42,72,102,132 és 192 perc eltelte után mértük a behatolási mélységet. A fertőtlenítés kezdetének azt az időpontot tekintettük (azt vettük 0 időpontnak) amikor a gázelegy nyomása a kazánban elérte a 4,2 atmoszférát. A két különböző minta esetében ilyen eltérő időtartamú kezelési időket kellett alkalmazni, mert a lapirányú behatolási sebesség, mintegy 20-szorosa a merőleges irányú behatolási sebességnek. Ez utóbbi esetében 30-40 percnél rövidebb behatolási idő alatt a behatolás mélysége nagyon kicsi, nem értékelhető. A kívánt kezelési idő eltelte után a kazánból a gázelegyet CaCl

2 oldatot tartalmazó elnyeletőn keresztül kiengedtük, majd a kazánt 20 hgmm-re leszívattuk és azt követően levegőt engedtünk be. így a kazánban is a légköri nyomás állt be, és lehetővé vált a kazán kinyitása. A kazán kinyitása után a papírkötegeket szétbontottuk és az indikátor bélyegek elszíneződése alapján lemértük az X, illetve az Y behatolási mélységet. Behatolási mélységnek azt a távolságot tekintettük, ameddig az indikátorbélyegek elszíneződtek. A hosszabb kezelési idejű vizsgálatoknál egy papírköteget a behatolási mélység lemérésére, egy másikat pedig az etüénoxid eltávozási sebességének mérésére használtunk fel. Az adott berendezésben 14 percnél rövidebb behatolási időt nem tudtunk mérni, mert a gázelegy kiengedése és a kazán leszívatása, belevegőztetése és szétbontása átlagban 12 percet vesz igénybe. Az etilénoxid kiengedésétől a papírköteg szétbontásáig eltelt mintegy 12 perc alatt a kötegben jelentős mennyiségű etilénoxid van, tehát a behatolási mélység ez idő alatt is valamelyest növekedhet. Ezért a kezelési időhöz, vagyis amíg a minta a 4,2 atm nyomású gázelegyben tartózkodott, a 12 percet hozzáadva kapjuk a behatolási időt. Azt, hogy a belevegőztetés után a papírkötegben jelentős mennyiségű etilénoxid van, a szellőztetés! vizsgálatok igazolják. A vizsgálatokhoz, mint már korábban említettük, különböző minőségű és előéletű papírlapokat tartalmazó kötegeket alkalmaztunk. Ezért az alábbiakban közölt, a behatolás mélységére vonatkozó adatok, a különböző papírokra vonatkozó átlagértéknek tekinthetők (lásd 1. táblázat). Mivel a lapirányú behatolás sebessége, illetve a behatolási mélység - amit elsősorban a diffúzió határoz meg - függ a papír köteg tömörségétől, ezért az egyes típusú minták esetében a vizsgálatokat két különböző nyomóerővel jellemezhető tömörség „kötegelés! nyomás" mellett végeztük el (lásd 1. táblázat 3. ábra). Az 1. táblázat adatai mind az I. mind a II. típusú minta esetében minden behatolási időnél 5-5 párhuzamos mérés átlaga. A táblázat adataiból látható, hogy a lapirányú (I. típ. minta) behatolás mélysége (X) 14 perces behatolási idő alatt - ami a 4,2 atm nyomású térben 2 perc kezelési időt foglal magába - mintegy 10 cm. Vagyis az általunk használt papírköteg teljes hosszában behatol az etilénoxid. Ezzel szemben a lapokra merőleges (II. típ. minta) behatolási mélység (Y) ennél sokkal kisebb a behatolási sebesség átlagértéke Vy = 3,5 • 10"

2 cm/perc ami kb. 20-szor kisebb mint a lapok mentén történő behatolás sebessége, ugyanis az v

x = 0,7 cm/perc a 14 perces behatolási idő alapján számítva. Az etüénoxid eltávozási sebességének vizsgálata A fertőtlenítő gázelegy kiengedése, a kazán leszívatása, belevegőztetése és kinyitása után a papírköteget (általában kettő köteget helyeztünk a kazánba, egyet a behatolási mélység méréséhez, egy másikat pedig a gáz eltá44