Levéltári Szemle, 28. (1978)

Levéltári Szemle, 28. (1978) 1. szám - LEVÉLTÁRI TECHNIKA - Scholz Tamás: A levéltári anyag gázzal történő fertőtlenítésének vizsgálata / 41–53. o.

vozásának vizsgálatára) egy a köteg térfogatánál négyszer nagyobb lezárható edénybe helyzetünk és két óra elteltével az edényből mintát vettünk és SPEKTROMOM 2000 típ. infravörös spektrofotométerrel analizáltuk. Az irattári kötegeléshez hasonló módon, keresztben átkötött papírkötegen is végeztünk vizsgálatokat. Amikor a lapirányú és a lapokra merőleges irányú behatolást is lehetővé tettük, 42 perces behatolási időt alkalmaztunk. Az etilénoxidos kezelés után a korábban mondottak szerint eljárva a papírköteget kivettük a kazánból és jól záró 2,81 térfogatú üvegedénybe helyeztük. A papírminta térfogata 0,7 dm

3 volt. A szellőztetés modellezése végett a papír mintákat óránként azonos térfogatú, tiszta gázterű edénybe helyeztük át. A gázelegyből történő mintavétel a papírköteg áthelyezése előtt történt. A gázminta összetételét szintén a SPEKTROMOM 2000-el mértük. Az etilénoxidhoz 20 C°-on 1 atm nyomáson gázállapotú, így a gázküvettában jól mérhető, kölcsönhatásoktól mentes spektrumot ad. A 4000 cm"

1 körüli kis intenzitású sáv víznyomokra utalt. A 2450 cm"

1 lévő kis csúcs az etilénoxid széndioxid tartalmából ered. A relatív koncentráció meghatározására a 870 cm"

1 körüli igen erős, a C-O-C szimmetrikus vegyérték rezgésből adódó elnyelést használtuk fel. Méréseink elvégzésekor a referencia és a mintaküvetta hossza 10,00 cm volt. Referenciaként 20 C° 1 atm nyomású levegőt használtunk. A műszer kalibrációját ismert mennyiségű - „T" - gázzal végeztük el. A kalibrációs spektrum a függelékben található. A két órás légcsere nélküli mérések átlagából számolva az edény zárt légterében 4 g/m

3 etilénoxid koncentráció mérhető, ami a modell körülményei között kb. 20-40 szerese a munkahely légterében megengedett 0,1-0,2 g/m

3 etilénoxid koncentrációnak. Az óránkénti szellőztetés következtében távozó etilénoxid mennyiségét a 4. számú ábrán tüntettük fel. A mérési adatok alapján szerkesztett 2. számú táblázat pedig az egyes szellőztetések után kialakuló etilénoxid koncentrációkat tartalmazza g/m

3-ben, arra az esetre vonatkoztatva, amikor a helyiség térfogata négyszerese a papír térfogatának, (vagyis a szabad gáztér a papír térfogatának háromszorosa). A spektrofotometriás vizsgálattal az alábbi etilénoxid koncentrációk mutathatók ki. (2. sz. táblázat) A szellőztetés! vizsgálatok tehát azt mutatják, hogy a kazánban levő minták a kazán egyszeri levegővel való feltöltése után jelentős mennyiségű etilénoxidot tartalmaznak. A vizsgálatok során tulajdonképpen statikus szellőztetést mintáztunk meg, vagyis óránként egyszer cseréltük a fertőtlenített papírköteget tartalmazó edény levegőjének térfogatát és ebből következtettünk a 4. ábrán bemutatott óránkénti kiszellőztetések hatására. Erre azért volt szükség, hogy a legnagyobb biztonsági követelményeknek megfelelő körülményeket modellezhessük meg, mikor is a szorpciós úton megkötött gáz a leglassabban távozik el a mintából. Nyilván dinamikus légcserénél, mikor a szellőztető levegő folyamatos lamináris áramlásban van, az etilénoxid eltávozási sebessége nagyobb lesz, és ezzel a szellőztetési időtartam is lerövidülhet. A tényleges kazánban óránként mintegy 150-szeres légcsere lesz. Azonban biztonsági okokból az utólagos, szívás alatti pihentetésről lemondani nem szabad, vagyis a munkát úgy kell szervezni, hogy a kazánból kivett anyag további feldolgozás előtt legalább 2-4 órát szívás alatt legyen. Összefoglalás 1. Megvizsgáltuk az etilénoxid behatolási sebességét, illetve a behatolás mélységét különböző minőségű papírokból álló papírkötegekben, a papírlapokkal párhuzamos (X) és arra merőleges (Y) irányban. Az egyes típusú minták esetében 2 és 4 kp/m

2 kötegelés! nyomás mellett a papírlapokkal párhuzamos irányban nagy, v

x - 0,7 cm/perc behatolási sebességet mértünk. A kettes típusú minták esetében a fenti kötegelési nyomás mellett a papírlapokra merőleges irányban v

y = 0,035 cm/perc behatolási sebesség adódott. A két irányból történő behatolási sebesség közötti különbség indokolja, hogy a fertőtlenítés során a kötegelt levéltári anyagot fellazított állapotban helyezzék a kazánba, pl. egy perforált dobozba helyezve, hogy a levéltári egység ne változzék. 2. A gáz behatolásának nagy sebességéből arra következtethetünk, hogy a fertőtlenítés leglassúbb folyamata lesz az etilénoxid-mikroorganizmusok közötti reakcióidő, vagyis a tényleges fertőtlenítési folyamat. Ennek ideje függ a fertőtlenítendő mikroorganizmusok ellenállóképességétől, melyet elsődlegesen a szervezetükben történő gázbehatolás sebessége fog meghatározni. A fertőtlenítési hatás-mechanizmus sebességének meghatározására csak akkor lehet mód, ha ismertek azok a mikroorganizmusok, melyek fertőzik a levéltári anyagot. Mindenesetre ezek identifikálása nélkül a tényleges üzemi körülmények között rendszeres biológiai ellenőrzést kell végezni, fertőtlenített anyagból történő utólagos tenyésztéssel. Elsődlegesen baktériumos fertőzésnél kell hosszabb fertőtlenítési idővel — maximum 4 óra - számolni. 3. A gáz deszorpciójának vizsgálata statikus körülmények között azt mutatta, hogy a megengedett legnagyobb gázkoncentráció többszöröse marad vissza a papírban. Ez a magas érték (4 gr/m

3

) kb. tízszeres légcsere után csökken a megengedett értékhez közeli értékre. Dinamikus — folyamatos - légcsere esetén is kell azonban a gáz szorpciós kézsége miatt azzal számolni, hogy etilénoxid marad vissza a papírban, tehát utólagos pihentetés szükséges a kazánból történő kivétel után is, szívás alatti térben. Természetesen a munkahely levegőjének gázszennyezettségét tanácsos folyamatosan műszerrel ellenőrizni, hogy az mindig a megengedett maximális érték alatt maradjon. 45